Asztali nézet
Akadálymentes nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra  2022. január 18. | Ma Piroska napja van.

Ízleld meg!

13
02
2019
Kép: Ízleld meg!

Étel- és italkülönlegességek Bács-Kiskunban

Ki ne hallott volna már a bajai halászléről, az alföldi borokról, a kecskeméti barackpálinkáról, vagy a kalocsai fűszerpaprikáról. Ezek a Bács-kiskun megyei specialitások a magyar gasztronómia kiemelkedő ritkaságai, amelyeket ma már a magyarság csúcsteljesítményét jelölő hungarikumok közé sorolunk. 

Az alföldi ember sohasem félt a munkától. Megzabolázta a futóhomokot, a magyar gyümölcstermesztés központjává, a „szóló szőlő és csengő barack” hazájává tette a Duna-Tisza közét. Manapság számos család kemény munkával például spárgát termel. Mindannyian szeretik az életet élvezni is: jókat enni, és a tartalmas ételeket jófajta homoki borokkal leöblíteni. Ezt az életszeretetet is hirdeti a méltán híres helyi gasztronómia.

Magyarország legnagyobb szőlőtermő területe, az alföldi, vagy másképpen Duna borrégió – az alföldi bor „szülőhazája” – a két folyó ölelésében fekszik, és három egymással összefüggő borvidék: a Kunsági, a Hajósi és a Csongrádi alkotja. Volt idő, amikor az „alföldi” pejoratív jelző volt egy bor esetében. Ma már koránt sincs így. A térség számos nagynevű, komoly hazai és nemzetközi szakmai sikereket elért borászattal büszkélkedhet. 

Bács-Kiskun megye eredetvédett nemzeti értéke a Kecskeméti Barackpálinka, amit az egyedi mikroklímában termelt kajszibarackból főznek, már a XVIII-XIX. század óta.  E kuriózum külhoni megismertetéséhez maga VIII. Edward is hozzájárult az 1930-as évek közepén, amikor a Budapesten időző trónörökös megízlelve a számára küldött kilenc éves érlelésű, különleges italt, így nyilatkozott: „Szódával jobb, mint a whisky, teával jobb, mint a rum.” 

A fűszerpaprika-őrlemény az 1800-as évek közepén vált belföldi kereskedelmi árucikké, és a század végére a külföldet is meghódította. A Kalocsa környéki fűszerpaprikák kiváló ízének, zamatának és festéktartalmának titka főként a kedvező klimatikus viszonyokban, a meleg és napfényben gazdag nyárban, valamint a gyorsan felmelegedő és tápanyagokban gazdag dunai öntéstalajban keresendő. Az elmúlt évszázadban a paprika meghódította a világot, és az egyik leghíresebb hungarikum lett, messzi tájakon is megismertetve Bács-Kiskun megye és Kalocsa nevét.

A térségben otthonra találó nemzetiségeknek és az általuk meghonosított hagyományoknak köszönhetően épültek be a mindennapokba olyan fogások, mint például a Császártöltés környékén élő svábok Cibl tankid, a Kiskőrösön elterjedt házi szaladgálós káposztás rétes, vagy a felső-bácskai spárgapuffancs. 

A félegyházi hízott libamáj méltán sorolható a megbecsült gasztronómiai alapanyagok közé szerte a világon. Ennek titka a Kiskunságban évszázadok alatt felhalmozódott tapasztalat és a kitűnő állatállomány. 

Sok mindenért érdemes ide jönni, például, hogy helyben élvezzük a soltvadkerti fagylaltot, a lajosmizsei szamócát, a belőle készült lekvárokat és a kézműves szanki konyakmeggyet.  

A kuriózumok sorát gyarapítják a Kiskunsági Nemzeti Park bivalyai, amelyek legelésükkel és taposásukkal karbantartják a vizes, mocsaras területeket, majd ízletes húsukat élvezhetik az ínyencek. 

És ezzel még nem értünk a végére a megye gasztronómiai kínálatát jellemző furcsaságoknak! Bácsalmáson például troll nudlival szokás az unokát kényeztetni, Kecskeméten pedig nem töltik az időt palacsintasütéssel, inkább finom tejes pitét készítenek a palacsinta alapanyagaiból. 

De persze hagyományos ételek is rotyognak az alföldi szakácsok bográcsaiban. A kunszentmiklósi birkapörkölt, a dunapataji pacalpörkölt, vagy a bugaci marhahúsból készült ételek egytől egyig alkalmasak egy éhes társaság jól tartására.

Télen számos családi és baráti közösség vág disznót ma is megyeszerte, pont úgy, ahogy tették azt nagy- és dédszüleink. Mi több, a tányérokba se kerül más, mint 50-100 évvel ezelőtt. Mert ami jó, azon kár volna változtatni.

Részletek


Kép: Ízleld meg!

Étel- és italkülönlegességek Bács-Kiskunban

Ki ne hallott volna már a bajai halászléről, az alföldi borokról, a kecskeméti barackpálinkáról, vagy a kalocsai fűszerpaprikáról. Ezek a Bács-kiskun megyei specialitások a magyar gasztronómia kiemelkedő ritkaságai, amelyeket ma már a magyarság csúcsteljesítményét jelölő hungarikumok közé sorolunk. 

Az alföldi ember sohasem félt a munkától. Megzabolázta a futóhomokot, a magyar gyümölcstermesztés központjává, a „szóló szőlő és csengő barack” hazájává tette a Duna-Tisza közét. Manapság számos család kemény munkával például spárgát termel. Mindannyian szeretik az életet élvezni is: jókat enni, és a tartalmas ételeket jófajta homoki borokkal leöblíteni. Ezt az életszeretetet is hirdeti a méltán híres helyi gasztronómia.

Magyarország legnagyobb szőlőtermő területe, az alföldi, vagy másképpen Duna borrégió – az alföldi bor „szülőhazája” – a két folyó ölelésében fekszik, és három egymással összefüggő borvidék: a Kunsági, a Hajósi és a Csongrádi alkotja. Volt idő, amikor az „alföldi” pejoratív jelző volt egy bor esetében. Ma már koránt sincs így. A térség számos nagynevű, komoly hazai és nemzetközi szakmai sikereket elért borászattal büszkélkedhet. 

Bács-Kiskun megye eredetvédett nemzeti értéke a Kecskeméti Barackpálinka, amit az egyedi mikroklímában termelt kajszibarackból főznek, már a XVIII-XIX. század óta.  E kuriózum külhoni megismertetéséhez maga VIII. Edward is hozzájárult az 1930-as évek közepén, amikor a Budapesten időző trónörökös megízlelve a számára küldött kilenc éves érlelésű, különleges italt, így nyilatkozott: „Szódával jobb, mint a whisky, teával jobb, mint a rum.” 

A fűszerpaprika-őrlemény az 1800-as évek közepén vált belföldi kereskedelmi árucikké, és a század végére a külföldet is meghódította. A Kalocsa környéki fűszerpaprikák kiváló ízének, zamatának és festéktartalmának titka főként a kedvező klimatikus viszonyokban, a meleg és napfényben gazdag nyárban, valamint a gyorsan felmelegedő és tápanyagokban gazdag dunai öntéstalajban keresendő. Az elmúlt évszázadban a paprika meghódította a világot, és az egyik leghíresebb hungarikum lett, messzi tájakon is megismertetve Bács-Kiskun megye és Kalocsa nevét.

A térségben otthonra találó nemzetiségeknek és az általuk meghonosított hagyományoknak köszönhetően épültek be a mindennapokba olyan fogások, mint például a Császártöltés környékén élő svábok Cibl tankid, a Kiskőrösön elterjedt házi szaladgálós káposztás rétes, vagy a felső-bácskai spárgapuffancs. 

A félegyházi hízott libamáj méltán sorolható a megbecsült gasztronómiai alapanyagok közé szerte a világon. Ennek titka a Kiskunságban évszázadok alatt felhalmozódott tapasztalat és a kitűnő állatállomány. 

Sok mindenért érdemes ide jönni, például, hogy helyben élvezzük a soltvadkerti fagylaltot, a lajosmizsei szamócát, a belőle készült lekvárokat és a kézműves szanki konyakmeggyet.  

A kuriózumok sorát gyarapítják a Kiskunsági Nemzeti Park bivalyai, amelyek legelésükkel és taposásukkal karbantartják a vizes, mocsaras területeket, majd ízletes húsukat élvezhetik az ínyencek. 

És ezzel még nem értünk a végére a megye gasztronómiai kínálatát jellemző furcsaságoknak! Bácsalmáson például troll nudlival szokás az unokát kényeztetni, Kecskeméten pedig nem töltik az időt palacsintasütéssel, inkább finom tejes pitét készítenek a palacsinta alapanyagaiból. 

De persze hagyományos ételek is rotyognak az alföldi szakácsok bográcsaiban. A kunszentmiklósi birkapörkölt, a dunapataji pacalpörkölt, vagy a bugaci marhahúsból készült ételek egytől egyig alkalmasak egy éhes társaság jól tartására.

Télen számos családi és baráti közösség vág disznót ma is megyeszerte, pont úgy, ahogy tették azt nagy- és dédszüleink. Mi több, a tányérokba se kerül más, mint 50-100 évvel ezelőtt. Mert ami jó, azon kár volna változtatni.

Részletek