Asztali nézet
Akadálymentes nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra  2022. január 20. | Ma Fábián és Sebestyén napja van.

Nagy Szeder István (idősebb) életműve

Kép: Nagy Szeder István (idősebb) életműve

Idősebb Nagy Szeder István (Kiskunhalas, 1876. szeptember 8. – Kiskunhalas, 1936. október 18.) építész, helytörténész volt. A kiskunhalasi gimnáziumban tanult, majd a budapesti Felső Építőipari Iskola elvégzése után építészként dolgozott. Többek között részt vett a kiskunhalasi Takarékpénztár építésénél, a Schneider Ignác és Utódai cég telepének, a pirtói és a mátéházi vasútállomások és a helyi Adóhivatal építésénél. Az első világháború idején századosi rangban harcolt. Az 1920-as években megbízták a kiskunhalasi városi levéltár rendezésével. Ettől kezdve kezdett el komolyan foglalkozni Kiskunhalas helytörténetével. Különböző folyóiratokban építészeti írásai mellett helytörténeti munkái is megjelentek. Két kiskunhalasi helytörténeti kötetsorozata jelent meg.Megjelent könyvei: Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1-3. köt. (Kiskunhalas, 1923-1926); Nagy Szeder István: A redemptio előtti kor 1745-ig. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 1. (Kiskunhalas, 1926); Nagy Szeder István: A redemptio utáni kor 1745-től kezdve. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 2. (Kiskunhalas, 1993); Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város egyházainak, iskoláinak és közművelődésének története. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 3. (Kiskunhalas, 1936); Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város gazdaságtörténete. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 4. (Kiskunhalas, 1935).A 20. század első felének kiemelkedő helytörténeti kutatója volt. Kötetsorozatai a mai napig nélkülözhetetlen szakirodalmi források Kiskunhalas helytörténeti kutatásainál. Építészként városképileg kiemelkedő építkezések résztvevője volt. 

Kép: Nagy Szeder István (idősebb) életműve

Idősebb Nagy Szeder István (Kiskunhalas, 1876. szeptember 8. – Kiskunhalas, 1936. október 18.) építész, helytörténész volt. A kiskunhalasi gimnáziumban tanult, majd a budapesti Felső Építőipari Iskola elvégzése után építészként dolgozott. Többek között részt vett a kiskunhalasi Takarékpénztár építésénél, a Schneider Ignác és Utódai cég telepének, a pirtói és a mátéházi vasútállomások és a helyi Adóhivatal építésénél. Az első világháború idején századosi rangban harcolt. Az 1920-as években megbízták a kiskunhalasi városi levéltár rendezésével. Ettől kezdve kezdett el komolyan foglalkozni Kiskunhalas helytörténetével. Különböző folyóiratokban építészeti írásai mellett helytörténeti munkái is megjelentek. Két kiskunhalasi helytörténeti kötetsorozata jelent meg.Megjelent könyvei: Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1-3. köt. (Kiskunhalas, 1923-1926); Nagy Szeder István: A redemptio előtti kor 1745-ig. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 1. (Kiskunhalas, 1926); Nagy Szeder István: A redemptio utáni kor 1745-től kezdve. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 2. (Kiskunhalas, 1993); Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város egyházainak, iskoláinak és közművelődésének története. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 3. (Kiskunhalas, 1936); Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város gazdaságtörténete. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 4. (Kiskunhalas, 1935).A 20. század első felének kiemelkedő helytörténeti kutatója volt. Kötetsorozatai a mai napig nélkülözhetetlen szakirodalmi források Kiskunhalas helytörténeti kutatásainál. Építészként városképileg kiemelkedő építkezések résztvevője volt.