Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra2017. szeptember 26. | Ma Jusztina napja van.

Kulturális örökség

24
09
2017

Porcelánminták hímzésével készít terítőket, szalvétákat, futókat, étkezési szetteket 100%-os kézimunkával. Termékeit a Képző és Iparművészeti Lektorátus zsűrizte, látta el nyilvántartási számmal, s engedélyezte iparművészeti termékként való értékesítésüket. Kézimunkái ún. vagdalásos technikával, míg a hímzések osztott hímző egy szálával, tűfestéses módszerrel készülnek. Előbbiek összhatásban úgy hatnak, mint egy festmény. A kézimunkák szélei csipkehorgolással, vagy pikózással készülnek. Mérete az asztallap méretének megfelelően változó. Alakja lehet szögletes, kerek, ovális. Kézimunkáinak alapszíne fehér, a Zsolnay mintához vajszínt használ. Kézimunkáinak anyaga napszövet, színtartó, mosógépben mosható, vasalható.
Munkái változatosságára jellemző, hogy minden porcelánminta megrendelést elfogad, ha az kézimunkára levarrható. A termékek eljutottak Európa szinte minden országába, valamint az óceánon túlra, sőt, a Távol-Keletre is. Jelenleg az országban 17 értékesítési helyre szállít, melybe beletartoznak a Zsolnay és Hollóházi gyárak mintaboltjai, valamint a Herendi gyár mellett lévő ajándékbolt is.
Országosan kuriózumnak számít munkássága, így tevékenységével városunk hírnevét gyarapítja, képviseli Kiskunhalast helyben és országszerte.  

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
http://www.halasihimzes.atw.hu/

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
www.halasihimzes.atw.hu/

24
09
2017

Az egyesület alapvető célja a város arculatának megőrzése, az épített és természetes környezet megóvása, de emellett-a kifejezetten szakirányú egyesületek megalakulásáig-a lehetőségeihez mérten vállalkozik a város szellemi /azaz: történelmi, irodalmi, néprajzi, tudományos, képzőművészeti, stb./ értékeinek feltárására és megóvására is. Olyan közszellem kialakítására törekszik, amely természetesnek tartja Kiskunhalas és közigazgatási vonzáskörzetének, mindennemű értékének megőrzését, sőt gyarapítását, ezzel együtt a helyi életfeltételek minőségének javítását. Az Egyesület alapító elnöke Rácz-Fodor Mihály volt, jelenlegi elnök Babud László.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
www.kiskunhalas.hu/civilek-kiskunhalas
Naprózsa (az Egyesület rendszeresen megjelenő kiadványa)
Rácz-Fodor Mihályné (szerk.): 20 éves a Városvédő és Városszépítő Egyesület 1988-2008. Kiskunhalas, 2008. 

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
www.helyicivil.hu
www.kiskunhalas.hu/civilek-kiskunhalas

24
09
2017

A Végh-kúria az 1840-es években épült klasszicista stílusban. Az épület ablakai és bejárati ajtói a boltíves tornácra néznek. Az épület fésűs beépítésű telken áll, alaprajza téglalap alakú, felül pedig csonkakontyolt nyeregtető zárja le. Az épület délkeleti, udvari homlokzatán az utca felé is nyitott, falazott pilléres, mellvédes tornác található, félköríves záródású nyílásokkal. Az utca felől pilléres kapuval ellátott falazott kerítés csatlakozik az épülethez. A kúria udvari, északkeleti véghomlokzatához egy alacsonyabb, nyeregtetős, egytraktusos melléképület kapcsolódik. Az épületet Végh István nemesember építette, majd a 19. század második felében tornáccal és melléképületekkel bővült. Később, a század végén újabb melléképületeket kapcsoltak hozzá. Az 1980-as évek elején az épület teljes felújításon esett át. 2013 óta a Halasi Civil Ház székhelye az épület. A Végh-ház a 19. század közepének megfelelően jellegzetes stílusban épült, tulajdonosuk egy nemesi család volt, akiknek háza nagy portán terült el. Ez mind a mai napig látható: a Kúria épülete nem vesztett sem a beépített területből, sem pedig a hozzá tartozó udvarból. Az idő előre haladtával egyre értékesebbé válik a Kúria, hiszen épített környezetünkön túl szellemi értéket is őriz falain belül.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
Szűcs Károly - Szakál Aurél: Kiskunhalas Almanach, Kiskunhalas, 2002

25
04
2017

1667-ben épült az első állandó „oratórium” – ahogy elődeink a templomokat nevezték-, helyét a mai épület nyugati oldalán találjuk, 1696-ban bővítették, és 1702-ben tornyot építettek hozzá. A régi torony megőrzésével, ahhoz új alapokon szélesebb és hosszabb, famennyezetű templomhajót illesztettek. Az épület felszentelése 1772 novemberében a Szentháromság tiszteletére történt. A harmadik, máig fennálló templom létrehozásában döntő szerepet játszott Toóth János egyházi főgondnok, világi jegyző. 1813 szeptemberében az egyháztanács új torony emelését határozta el. Az új tornyot nem a régi helyén, nyugati oldalon helyezték el, a Fő utcára néző keleti homlokzaton. Tervezői és kivitelezői: Schwörtz János és fia kőműves mesterek és Brandstadter János ácsmester voltak. A hajót keleti és nyugati irányban meghosszabbították, a déli és északi oldalfalakat az ablakok párkánymagasságáig meghagyták, és kívülről melléfalazták a boltozattartó pilléreket, majd a két falat összekötötték és boltívekkel zárták le a pillérek sorát. 1823. november 23-án az emlékeztető márványtábla elhelyezésével befejeződött a templom építése.

A három tölgyfaajtó Tomó Imre halasi asztalos remeke, a padokat Ötvös János pesti asztalos készítette. A szószék és az úrasztala Jaguitz pesti asztalos tervei nyomán Oberfrank Antal asztalos, Molnár Mihály képfaragó és Lieb Antal aranyozó egri mesterek munkái. A klasszicista templombelső jellegzetessége a boltívekkel záruló mennyezet, valamint a szabadon hagyott déli fal mentén felállított szószékek és az úrasztalát három oldalról körülölelő karzat. Az épület a református oratórium kiérlelt típusa. Építészeti formája a felvilágosodás és a reformkor határán.


A nemzeti értékkel kapcsolatos információit megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Szűcs Károly-Szakál Aurél: Kiskunhalas építészeti emlékei 1770-1945, 2001. 

Nagy-Szeder István: Adatok Kiskunhalas város történetéhez 1923.

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.kiskunhalas.hu

25
04
2017

Az első nyilvános könyvtárát 1897-ben alapította Halas városa. Állománya a II. világháború során megsemmisült, így az intézményt újra kellett alapítani. Erre 1949-ben került sor. Jelentős fejlődésnek az '50-es évektől indult, 1952-ben már főfoglalkozású könyvtárost – a későbbi névadó igazgatót, Martonosi Pált – bízták meg a könyvtárosi munkák ellátásával. A következő évtől már járási könyvtárként működött. Az intézményben folyó szakmai munka elismerését jelzi, hogy 1971-ben, 1974-ben és 1977- ben elnyerte a Kiváló könyvtár címet. Igazgatója, Martonosi Pál a könyvtárügyben kifejtett tevékenységéért 1974-ben Állami-díjat kapott. 1999-ben az Év könyvtára címmel tüntették ki. A könyvtár általános gyűjtőkörű közművelődési nyilvános könyvtár. Legnagyobb értéke a gyűjteménye és szolgáltatásai. Több mint 120 ezer állományegységgel rendelkezik. Ennek legnagyobb része könyv, de a kisnyomtatványoktól az audiovizuális dokumentumokig a dokumentumtípusok széles köre megtalálható az állományban. Igen értékes szakirodalmi, gyermekkönyvtári, helyismereti és idegen nyelvű könyvgyűjteménye van. A könyvtár használói tájékoztatást kérhetnek a helyi és más könyvtárak szolgáltatásairól, helyben és kölcsönzéssel használhatják a helyi, könyvtárközi kölcsönzéssel az ország bármely könyvtárának gyűjteményét. Szakirodalmi tájékoztatást és technikai szolgáltatásokat kérhetnek, a felnőttképzés keretében számítógép-használati ismereteket kapnak. A könyvtár a környékbeli települések közül egyedüliként e-Magyarország Pontként a digitális írástudás fejlesztését segíti. 


A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Szakál Aurél: Kiskunhalasi Városi Könyvtár In.: Kiskunhalas Almanach - /szerk. Szakál Aurél, Kiskunhalas, 2002. - 546. o./ 8. 

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: 

 www.vkhalas.hu, E-mail: kkhalas@vkhalas.hu

25
04
2017

A kiskunhalasi bazalt szégyenkő a református templom mellett található. A 17. században volt használatos. Most két műkő állványon van. Az országban számos helyen található hasonló (középkori) büntetési eszköz a templomok mellett. A márványtáblája szerint a következő funkciót töltötte be: „Eredetileg a templomban a bejárat mellett volt, erre a kőre ültették, vagy állították közmegvetésre azokat, akiket valamely vétekben bűnösnek ítéltek. Pl. vasárnap munkát végez, lop, házasságtörő, parázna, hazudik, káromkodik, felebarátját sérti, szidalmazza. A fekete szégyenkőre állították, vagy ültették fekete lepellel letakarva a templomban az eklézsiakövetésre ítéltet. Ez a büntetésforma 1792-ig állt fenn.


A nemzeti értékkel kapcsolatos információit megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Bognár Zoltán: Szilády Áron. Budapest 1987. Szilády Áron: Szégyenkő, Magyar Nyelv 1906. 177. o. 

Szilády Áron: Eklézsia-követés. Magyar Nyelv, 1908. 369. o.

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.kiskunhalas.hu

25
04
2017

Mivel a régi Református Temetőben a 20. század elején egyre kevesebb temetkezési hely volt, így szükségessé vált egy új sírkert létrehozása. 1918-ban nyitották meg ezt a temetőt. Ván Benjámin lelkész búcsúztatta az első halottat.

A részben felszámolt régi Református Temető sírjainak egy része is itt van. A temető mai területe 58.012 m2 .A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája:

Szakál Aurél (szerk.) Kiskunhalas Almanach- Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról. Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2002.

Szűcs Károly – Végső István: KISKUNHALAS, A CSIPKE VÁROSA - Városnéző séták és kerékpártúrák. Halas Galéria, Kiskunhalas, 2010. 


A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.aldasbekesseg.hu

25
04
2017

A zsinagóga főbejáratánál balra, a Petőfi u. 1. sz. alatt található az emléktábla. Az 1926. máj. 20-án elhelyezett műtárgy anyaga márvány, amelyen a háborúban elesett 21 zsidó hősi halott neve olvasható.

Tulajdonosa a helyi Zsidó Hitközösség. 


A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Lehóczki György: Kiskunhalasi emléktáblák. In.: Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas Almanach, 2002. 387. o.

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.kiskunhalasizsidosag.hu


25
04
2017

A szoborcsoport a Hősök terén található. A felállítás ideje: 1926. június. 13. Anyaga: Mészkő. A két obeliszk oldalán a háborúban elesettek nevei olvashatóak. A korabeli fotók és leírások alapján több százan vettek részt az ünnepségen, többek között Horthy Miklós akkori kormányzó is jelen volt. Az emlékművet Thuróczy Dezső polgármester leplezte le, ünnepi avató beszédet mondott báró Prónay György nemzetgyűlési képviselő.


A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források:

Lehóczki György: Kiskunhalasi szobrok, in: Kiskunhalas Almanach, 2002. 366. o.

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: 

www.kiskunhalas.hu

25
04
2017

Bacsó László (Kiskunhalas, 1828- Kiskunhalas 1896) parasztverselő, két elemit végzett gazdálkodó ember volt. 1850-ben házasodott meg. Felesége és első gyermeke szülés közben meghalt. Második feleségétől két fiú- és három lánygyermeke volt. Református presbiterként is működött. A versírásra Szilády Áron lelkész ösztönözte. Írásait, mint más parasztverselők is, saját maga terjesztette, de országos lapban (Vasárnap) szintén jelent meg műve. Igen népszerű volt kortársai körében. Főként vallásos és igen komor versei révén különböztetjük meg kortársaitól.


A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája: 

Janó Ákos: Kiskun parasztverselők. Kiskunhalas Város Önkormányzata, Thorma János Múzeum, Kiskunhalas 2011. 

Szakál Aurél (szerk.) Kiskunhalas Almanach- Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról. Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2002. p. 153. 

Végső István (szerk.): Halasi népköltők, parasztverselők írásai - válogatás pusztáink, városunk egyszeri poétáinak műveiből. Pásztortűz Egyesület, Kiskunhalas, 2011.

Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai