Asztali nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra  2021. április 14. | Ma Tibor napja van.

15. Papp Ádám

Kép: 15. Papp Ádám

Tanácselnök 1952. november 19. – 1954. november 1.

1907. február 2-án született Csongrádon. Édesapja Papp István, édesanyja Bacsa Erzsébet. Általános iskoláit Csongrádon kezdte, majd Kiskunhalason folytatta és Jászszentlászlón fejezte be. Kiskunfélegyházán volt katonai szolgálaton 1927-ben. 1931. október 18-án kötött házasságot Zeffer Franciskával. Kilenc gyermeke, 13 unokája és 5 dédunokája van. A katonai bevonulásig cseléd volt, majd a felszabadulás után a földigénylő bizottság elnöke lett 1945-ben. 1948-ban UFOSZ alelnök, 1949-ben gazda-jegyzői tanfolyam elvégzése után gazdasági felügyelő volt. 1950-től Jászszentlászló tanácselnöke, majd 1952-ben az államigazgatási iskola elvégzése után 1952. november 19-től 1954. november 1-ig a Kiskunhalas Városi Tanács elnöke volt. Tanácselnöksége alatt az alábbi változások történtek a városban: 1953-ban a Balotai Állami Gazdaságot összevonták a Tajói Állami Gazdasággal. A végrehajtóbizottság a Suba Imre utcát Kardos Pál utcára változtatta. A városi tanács határozatot hozott az iskolai napköziotthon megnyitására, ahol egyelőre 44 gyermeket tudtak étkeztetni. Megalakult a kiskunhalasi Határőr Dózsa Lovasiskolája. A városban működtek a Vörös Október, a Vörös Szikra, a Szabadság, a Micsurin, az Új Élet, a Paprika Antal, a Magyar-Szovjet Barátság Tsz-ek. 1953. június 12-én a Bundzsák István utcát Béke utcára változtatta a tanács. A Vörös Szikra és a Vörös Október Tsz-ek megnyitották idény napközi otthonukat. Júliusban megalakult az Ügyvédi Munkaközösség.Létrejött a Községgazdálkodási Vállalat, megszűnt az Ingatlankezelői, a Kertészeti és a Fürdő Vállalat. A Szűts József Általános Iskolában a felnőtt dolgozók részére beindult a levelező oktatás. Novemberben a kórházban bölcsődét és napközi otthont létesítettek. A városban hozzáfogtak egy kultúrház kialakításához. 1954 tavaszán napközi otthon működését kezdték el a Kiskunhalas Rekettyei iskolában. 1954 április 9-én a malom előtti teret Kinizsi térre változtatták. Májusban a Csipkeházat 40.000 forint költséggel felújították. A Kiskunhalashoz tartozó Bodoglárpusztán tanácsi kirendeltséget alapítottak. Orvosi rendelő és szülésznő is működött a tanyaközpontban. 1954 augusztusában 150 ezer forintos költséggel felújították a fürdőt. Megalakult a HNF Városi Bizottsága 39 taggal. Az Oncsa-telepi villanyhálózat bővítésére 56 ezer forintot fordított a városi tanács. 1954. október 1-jével a várost járási jogú várossá nyilvánították. Ide tartozott: Balotaszállás, Borota, Harkakötöny, Jánoshalma, Kelebia, Kéleshalom, Kisszállás, Kunfehértó, Rém, Tompa és Zsana községek. Papp Ádám 1954. december 1-jétől ismét Jászszentlászló község tanácselnöke lett, 1963-ban vonult nyugdíjba. 1987. május 1-jén 80 éves korában halt meg. Jászszentlászlón a községi temető díszsírhelyén temették el.

Kép: 15. Papp Ádám

Tanácselnök 1952. november 19. – 1954. november 1.

1907. február 2-án született Csongrádon. Édesapja Papp István, édesanyja Bacsa Erzsébet. Általános iskoláit Csongrádon kezdte, majd Kiskunhalason folytatta és Jászszentlászlón fejezte be. Kiskunfélegyházán volt katonai szolgálaton 1927-ben. 1931. október 18-án kötött házasságot Zeffer Franciskával. Kilenc gyermeke, 13 unokája és 5 dédunokája van. A katonai bevonulásig cseléd volt, majd a felszabadulás után a földigénylő bizottság elnöke lett 1945-ben. 1948-ban UFOSZ alelnök, 1949-ben gazda-jegyzői tanfolyam elvégzése után gazdasági felügyelő volt. 1950-től Jászszentlászló tanácselnöke, majd 1952-ben az államigazgatási iskola elvégzése után 1952. november 19-től 1954. november 1-ig a Kiskunhalas Városi Tanács elnöke volt. Tanácselnöksége alatt az alábbi változások történtek a városban: 1953-ban a Balotai Állami Gazdaságot összevonták a Tajói Állami Gazdasággal. A végrehajtóbizottság a Suba Imre utcát Kardos Pál utcára változtatta. A városi tanács határozatot hozott az iskolai napköziotthon megnyitására, ahol egyelőre 44 gyermeket tudtak étkeztetni. Megalakult a kiskunhalasi Határőr Dózsa Lovasiskolája. A városban működtek a Vörös Október, a Vörös Szikra, a Szabadság, a Micsurin, az Új Élet, a Paprika Antal, a Magyar-Szovjet Barátság Tsz-ek. 1953. június 12-én a Bundzsák István utcát Béke utcára változtatta a tanács. A Vörös Szikra és a Vörös Október Tsz-ek megnyitották idény napközi otthonukat. Júliusban megalakult az Ügyvédi Munkaközösség.Létrejött a Községgazdálkodási Vállalat, megszűnt az Ingatlankezelői, a Kertészeti és a Fürdő Vállalat. A Szűts József Általános Iskolában a felnőtt dolgozók részére beindult a levelező oktatás. Novemberben a kórházban bölcsődét és napközi otthont létesítettek. A városban hozzáfogtak egy kultúrház kialakításához. 1954 tavaszán napközi otthon működését kezdték el a Kiskunhalas Rekettyei iskolában. 1954 április 9-én a malom előtti teret Kinizsi térre változtatták. Májusban a Csipkeházat 40.000 forint költséggel felújították. A Kiskunhalashoz tartozó Bodoglárpusztán tanácsi kirendeltséget alapítottak. Orvosi rendelő és szülésznő is működött a tanyaközpontban. 1954 augusztusában 150 ezer forintos költséggel felújították a fürdőt. Megalakult a HNF Városi Bizottsága 39 taggal. Az Oncsa-telepi villanyhálózat bővítésére 56 ezer forintot fordított a városi tanács. 1954. október 1-jével a várost járási jogú várossá nyilvánították. Ide tartozott: Balotaszállás, Borota, Harkakötöny, Jánoshalma, Kelebia, Kéleshalom, Kisszállás, Kunfehértó, Rém, Tompa és Zsana községek. Papp Ádám 1954. december 1-jétől ismét Jászszentlászló község tanácselnöke lett, 1963-ban vonult nyugdíjba. 1987. május 1-jén 80 éves korában halt meg. Jászszentlászlón a községi temető díszsírhelyén temették el.