Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra2017. július 23. | Ma Lenke napja van.

Keresés

Találatok a következő kifejezésre: városvezető

Cikkek

25
04
2017

nyugalmazott tanácselnök

(Szeged, 1926. szeptember 12. –Kiskunhalas, 2014.03.24. )

2006 Kiskunhalas város díszpolgára

"Kiskunhalas város fejlődését elősegítő, városvezetői munkájáért."

20
04
2017

Polgármester 1872. november 20. – 1891. január 19., 1893. július 23. – 1903. január 28.

Kiskunhalason született 1827. augusztus 16-án. Édesapja Vári Szabó István seborvos, édesanyja Thorma Julianna. Iskoláit Kiskunhalason kezdte, majd 1843 őszén elvégezte a 2. humanitatis iskolát. Innen Kecskemétre, majd Pozsonyba ment, ahol elvégezte a jogi egyetemet. Pozsonyban tagja volt a Pozsonyi Magyar Társaságnak. 1845-ben jogász lett Késmárkon. Iskoláit kitűnő eredménnyel végezte el. Irodalmi pályázaton 3 db aranyat nyert. Joggyakornokoskodott 1848. június 6-ig Pozsonyban és Pesten, majd a hadbírói pályára lépett. A hadnagyi tiszti rangot alighogy magkapta, kitört a szabadságharc. Ez időben édesapja támogatását kevesellte, elkeseredve közkatonának állt be a Vása gyalogezredbe, ahol később ezredkadét lett, s 1848 őszén Jellasich ellen vonult. Mint hadnagy átkerült a honvédséghez, részt vett a pákozdi, schwecháti, nagyszombati csatákban, majd Komáromon, Budán át Szolnok, Tokaj, Debrecen felé csatározva Arad, Temesvár ostromában. A szenttamási ütközetben tanúsított vitézségéért emlékérmet kapott. 1849 elején, mint a 38. honvéd zászlóalj századosa, kapitány volt az aradi táborban Vécsey tábornok parancsnoksága alatt, egészen a vár elfoglalásáig. Innen a táborral Temesvár alá vonult és részt vett az ottani küzdelmekben. Július végén zászlóalját Damjanich parancsnoksága alatt az aradi várőrségbe osztották be, és így ismét Aradra jutott. Augusztus 7-én Kossuth Lajos Erdélybe küldte az ellenség táborán keresztül Bemhez egy irattal, amelyben Bemet az összes magyar haderő vezérévé nevezte ki. Ugyancsak ő vitte a vesztett temesvári csata első hírét Kossuthnak a csata napján. A vár eleste után elfogták, és mint honvéd századost Bécsbe vitték, ahol 11 hónapig a Dolgozóházba zárták. Világos után besorozták osztrák közlegénynek és Olaszországba vitték, ahonnan 600 pengő forint váltságdíj ellenében elbocsátották. Hivatalos pályáját 1852-ben kezdte meg Kiskunhalason. Először városi aljegyző, majd árvaszéki jogtudó, megyei tiszti ügyész, közjegyző, városi törvényszéki elnök, főjegyző lett. Közben házasságot kötött Debreceni Reginával, akinek korai halála után ismét megnősült. 1857. augusztus 2-án feleségül vette a 21 éves, Sárbogárdon született Mészöly Esztert, Mészöly Lajos közbirtokos leányát. A város főbírája volt ekkor. 1864-ben a Magyar Földhitel Intézet Igazgató Tanácsa felvette a jászkun-kerületi vidéki bizottmány öt tagja közé. A Jászkun kerület tiszteletbeli táblabírája lett 1867-ben. Ő volt 1857-ben I. Ferenc József jászberényi fogadtatásakor a jászkun lovasbandérium parancsnoka. Megalapította többekkel 1873-ban a helybeli takarékpénztárt, melynek 30 évig volt elnöke. Bittó igazságügyi miniszter 1872-ben, mint halasi ügyvédet, a szabadkai törvényszékhez nevezte ki bírónak, de Vári Szabó István a kinevezést nem fogadta el. 1872-ben Kiskunhalas rendezett tanácsú város lett. A régi kun önkormányzati szervek helyére polgármesteri hivatalt szerveztek. 1872. november 20-án polgármesternek választották meg Vári Szabó Istvánt, mely tisztséget 1891. január 19-ig töltötte be. Ekkor készült el Kiskunhalas rendezett tanácsú város szervezeti Szabályrendelete és Ügyrendje, új társadalmi hetilap indult Halasi Újság címmel, elkezdődött a Felső-Bodoglár, Tajó- és Balotapusztákon az iskolaépítés. Elkészült a város Tűzrendészeti Szabályrendelete, a Kihágási Szabályrendelete, Lakbérleti Szabályrendelete, és Építkezési Szabályrendelete. A képviselőtestület Kmeth Sándorról – aki a szegény iskolás gyermekek felruházására 10.000 forintos alapítványt tett – egy utcát nevezett el. 1876-ban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez került a város. Megalakult a Tűzoltó Egylet. A polgármester 16 db utcai lámpát rendelt a közvilágítás céljára. Több fúrott kút létesült a városban, valamint a csatornázás is megindult. A város képviselő-testülete által 1891-ben kiírt polgármesteri állásra együtt pályázott Tóth Kálmánnal. A szavazásnál a leadott szavazatokból 85 dr. Tóth Kálmánra, míg 64 Vári Szabó Istvánra esett. Így nem választották meg polgármesternek. Bejegyeztette magát az ügyvédi kamaránál, s ezzel újra megkezdte régen abbahagyott ügyvédi működését. 1893. július 17-én ismét beadta pályázatát a város polgármesteri állására. Ketten voltak pályázók, Vári Szabó István és Silling Ede. A választáskor leadott 154 szavazatból 89-et Vári Szabó István, míg 65-öt Silling Ede kapott, Így ismét a város polgármestere lett 1893. július 23. és 1903. január 28. között. Ekkor alakult meg a Halasi Munkásképző Egylet, a posta kérésére az utcák nevet kaptak, a Vida család emlékkeresztet emeltetett Kiskunhalas-Alsószálláson a műút mellett, Markovits Mária kézimunka műhelyt nyitott és megkezdték varrni a Dékáni Árpád rajztanár által tervezett csipkéket. Megalakult a Halasi Villamossági Részvénytársaság. Vári Szabó István polgármester a közügyek terén szerzett érdemeiért 1900-ban megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. A református egyház főgondnoka volt 1901. február 13-tól 1905. október 15-ig. Korabeli sajtók szerint munkás, józan, takarékos ember volt egész életében, s élén vagy tagjai közt volt minden üdvösebb társadalmi mozgalomnak. Gyermektelen család volt, mint ügyvéd halt meg 1906. szeptember 25-én, és 28-án temették el a régi református temetőben.

20
04
2017

Polgármester 1891. január 19. – 1893. július 23. 

Kiskunhalason született 1862. október 16-án. Nagyapja, Tooth János írta meg Halas város történetét. Édesapja, Tóth János mérnök és földbirtokos volt, részt vett az 1848-as szabadság-harcban, annak végén a Lehel huszárezredben volt kapitány. Édesanyja a Halason jól ismert Zseni családból származó Zseni Krisztina volt. Kilencen voltak testvérek: Irma (1858), Teréz (1860), Kálmán (1862), Gizella (1865), János (1867), Károly (1876), Lajos (1876), Géza (1878), László (1885). Dr. Tóth Kálmán az alsó- és középfokú tanulmányait Kiskunhalason végezte, itt érettségizett a gimnáziumban 1876-ban. Budapesten szerzett jogászdoktori címet, közben huszártisztként szolgált a kecskeméti önkéntes hadseregben. Ezt követően a fővárosban volt ügyvéd, majd a kiskunhalasi városi képviselőtestület által kiírt polgármesteri állást pályázta meg Vári Szabó Istvánnal együtt. A szavazásnál a beadott 149 szavazatból 85 dr. Tóth Kálmánra, míg 64 Vári Szabó Istvánra esett. Így dr. Tóth Kálmán lett a város polgármestere 1891. január 19-től 1893. július 23-ig. Közben 1891. február 1-jén megtartotta jegy-váltását Újvidéken Szászy Vilma kisasszonnyal, Szászy János mérnök, s bács megyei földbirtokos úr leányával. 1891. február 21-én dr. Tóth Kálmán lemondott tiszteletbeli megyei tisztiügyész állásáról polgármesternek történő megválasztása miatt. 1891. április 30-án dr. Tóth Kálmán polgármester, mint tartalékos huszárhadnagy négyheti fegyvergyakorlatra vonult be a VI. huszárezredhez, melynek Klagenfurt környékén tartott gyakorlataiban vett részt. Polgármesternek történő megválasztása után programjában nemes eszméket, magasztos terveket szőtt, és azt a város érdekében akarta megvalósítani. 1891. július 18-án házasságot kötött Újvidék-Futak helységben a 23 éves, református vallású Szászy Vilmával, aki 1868. október 6-án született Újvidék-Futakon. Feleségének édesapja Szászy János, édesanyja Stur Etelka. Házassági tanúk voltak Szász Károly református püspök és Sárkány Sámuel evangélikus püspök. Az eskető Molnár Hugó lelkész volt. Polgármestersége alatt a sok elképzelésből, tervezésből néhány megvalósításra került. 1891. szeptember 17-én Szász Károly püspök letette a gimnázium alapkövét, melyet 1892-ben fel is építettek. A jótékony nőegylet újjászervezése megindult, és Silling Edéné (Gózon Ida), valamint Dékáni Árpád rajztanár segítségével 50 főre emelkedett a létszáma. A Gál téren ünnepélyes keretek között átadták az új szivattyús kutat. Mivel sok tervét nem tudta megvalósítani, 1893-ban lemondott polgármesteri állásáról és visszaköltözött Budapestre. Ott született négy leánygyermekük: Sarolta (1895), Irén (1898), Ilona (1900), Márta (1904). Leánygyermekeik után az ő ágán senki sem viselte a Tóth nevet. Lányai házasságaiból összesen kilenc unoka született. Az unokák közül ma már csak heten élnek, egy közülük Kanadában, kettő Svájcban, négyen Budapesten. Továbbá számos déd- és ükunokái élnek a Tóth-Szászy Vilma házaspárnak külföldön és idehaza. Budapesten kiterjedt ügyvédi praxist folytatott, két ügyvédbojtár is segédkezett a Vámház körúton lévő ügyvédi irodájában. Később elég sokat betegeskedett, de a leírások szerint erős lélekkel viselte a fájdalmakat. Életének utolsó időszakában családjával együtt lejött Kisszállás-Tinójárásra testvérei közé. Azt hitte, talán itt nyugalomra, pihenésre talál beteg teste. 61 éves korában 1923. július 18-án halt meg Kisszálláson, és 1923. július 20-án, pénteken délután fél hatkor temették el a kiskunhalasi régi református temetőben.

20
04
2017

Polgármester 1903. január 28. – 1909. január 28.

Kiskunhalason született 1868. február 19-én. Édesapja Nagy Antal kereskedő, édesanyja Pap Krisztina volt. Tízen voltak testvérek: Ida (?), Sándor (1864), Katalin (1865), Mária (1869), Kálmán (1872), Jenő (1874), Róza (1877), Antal (1879), és Károly (1881). Alsó- és középfokú tanulmányait Kiskunhalason végezte el, és itt is érettségizett le 1884-ben. Budapesten megszerezte a jogi doktorátust, majd ügyvédi vizsgát tett. Budapesten kezdett el dolgozni, majd 1901. júniusában ügyvédi irodát nyitott Kiskunhalason a Fő utcán. Közben 1901-ben főjegyzői állásra adta be pályázatát Kovács Károllyal együtt. A szavazáson azonban nem őt választották meg, csak 91 szavazatot kapott. 1903-ban beadta pályázatát Vári Szabó Istvánnal együtt a városi polgármesteri állásra. A leadott 196 szavazatból 135-öt dr. Nagy Mór, míg 59-et Vári Szabó István kapott. Ezt követően Beniczky Lajos alispán Kiskunhalas város polgármesterévé nevezte ki dr. Nagy Mórt. Ezt a tisztséget 1903. január 28-tól 1909. január 28-ig töltötte be. Polgármestersége alatt Kiskunhalas városában engedélyezték Czurda Vilmos okleveles gyógyszerésznek a harmadik gyógyszertár felállítását, átadták a Kiskunhalas-Baja vasútvonalat, bevezették az elektromos utcai világítást. 1904. november 27-én felavatták a Kuruc-szobrot, a Dobó-féle telepet a város belterületéhez csatolták. Hirdetményt tett közzé, amelyben értesítette a lakosságot, hogy a város kül- és belterületén megkezdődtek a kataszteri munkálatok. A város területét állategészségügyi kerületekre osztották. A képviselőtestület jóváhagyta a Bessenyei alapítvány létrejöttét. Bessenyei István szegénymenház céljára házakat és mintegy 15.000 korona készpénzt hagyott. Megépült az új városháza (magába foglalva a régi klasszicista városházát) és az épületet körülvevő járda. 1906. november 11-én átadták a városi új színházat. Még ez évben elkészítették a városháza építésének emlékére a polgármesteri hivatal főbejáratánál lévő márvány emléktáblát. A közgyűlés határozata alapján több utcában járdákat építettek. A Kiskunhalasi Gazdakör rendes közgyűlésén elnöknek választotta meg dr. Nagy Mórt. 1907. június 9-én új újság jelent meg Halas címmel. 1907. szeptember 1-jével államosították az elemi iskolákat. Suba Imre kiskunhalasi lakos 122.000 korona összeget helyezett el a halasi Gazdasági Bank Rt-nél azzal a céllal, hogy katonai laktanyát köteles a város építeni, és Suba Imréről elnevezi. Nagy Mórt az Úri Kaszinó közgyűlése elnökévé, a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület Budapesti Osztálya igazgatósági tagjává, a Magyar Földhitel Intézet Pest-Pilis-Solt Vármegyei Vidéki Bizottmányi tagjává választotta meg. 1909. január 28-án tisztújító közgyűlés volt, ahol dr. Nagy Mór helyett Silling Ede ügyvédet választották meg a város polgármesterének 114 szavazattal. Ugyanebben az évben Pest vármegye főispánja dr. Nagy Mórt Kiskunhalas város volt polgármesterét, vármegyei tiszteletbeli tiszti főügyésszé nevezte ki. Ezután a város királyi közjegyzője lett. Agglegényként halt meg 1928. október 20-án, 60 évesen, gyomorrákban. 1928. október 22-én a kiskunhalasi református temetőben temették el. Temető lelkészek voltak: Pataky Dezső, Szabó Zsigmond és Tóth Kálmán.

20
04
2017

Polgármester 1909. január 28. – 1918. augusztus 8.

Soltvadkerten született 1847. március 11-én. Édesapja Silling András református pap, édesanyja Latabár Krisztina. Elemi iskoláit Soltvadkerten, kezdte el, majd édesapja halála után özvegyen maradt édesanyjával és három öccsével Kiskunhalasra költöztek. Itt járt gimnáziumba és érettségizett le 1860-ban. Buda-pesten szerzett jogi diplomát, később ügyvédi vizsgát is tett. Kiskunhalason ügyvéd volt és a református egyház presbitere. Székesfehérváron bíró, majd Kiskunhalason ügyvédi praxist folytatott. A Halasi Kereskedelmi Bank Rt. elnöke volt. 1877. november 28-án Kiskunhalason házasságot kötött Gózon Idával, Gózon Antal leányával. 1893. júliusában pályázatot adott be Vári Szabó Istvánnal együtt a városi polgármesteri állásra. A leadott 154 szavazatból 89-et Vári Szabó István, míg 65-öt Silling Ede kapott. Így ekkor nem lett polgármester. 1909. január 28-án a városi tisztújításnál a képviselők polgármesternek választották, mely tisztséget 1918. szeptember 10-ig töltötte be. A korabeli sajtók szerint az új polgármesternek Silling Edének, tetterőből, nemes ambícióból és önérzetességből van az egyénisége formálva. Polgármestersége alatt folytatta elődei munkáját és segítette a város fejlődését. Megjelent Kiskunhalas város sokszorosított térképe, mely eddig nem volt. A képviselőtestület kijelölte az állami népiskolák építési helyeit. A központi iskola számára a Fő és Kígyó utca sarkán lévő, s a város tulajdonát képező beltelket, a felső szárnyiskola számára a Szabadság téren lévő, s az Erzsébet kórházalap tulajdonát képező telket, az alsó szárnyiskola számára pedig a helybeli római katolikus egyház közössége tulajdonát képező, s a Szabadkai út mentén fekvő beltelket jelölte ki. Megnyílt a rekettyei elemi iskola Németh Albert Benő tanyáján. A képviselőtestület rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy az állami iskolák felépítésének megsürgetése céljából nagyobb küldöttséget (110 főt) meneszt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Elkészült a 7.000 korona költségen épülő Szentháromság szobor a római katolikus egyházközség számára, melyet Halász D. Ferenc emeltetett. Elkészült Pest vármegye monográfiája, melyben a Kiskunhalasról szóló fejezetet ifj. dr. Reiszig Ede történetíró, és dr. Nagy József főgimnáziumi tanár készítették. Az építendő szárnyiskolákra Zichy János gróf kultuszminiszter 180 ezer koronát utalványozott. A város képviselő-testülete határozatot hozott több utca kikövezésére. Megépült a csendőrkaszárnya, mely mindenben megfelelt a korabeli kívánalmaknak. 1913. január 19-től a református egyház főgondnokának választották meg Silling Edét, mely tisztséget 1921. május 8-ig töltötte be, amikor lemondott. A városban a negyedik gyógyszertár létesítésének jogát Szekér József gyógyszerésznek adományozták. 1913-ban meghalt Silling Ede felesége. Elkészült Kiskunhalas rendezett tanácsú város Építési Szabályrendelete, és Nyugdíj Szabályrendelete. A Sóstó fürdő szabad uszodáját az 52. gyalogezred rendelkezésére bocsátotta Kolozsváry Kiss Sándorné. Az uszoda jövedelmét a parancsnokság a harctéren elesett, 52. gyalogezredbeli katonák özvegyei és árvái javára fordították, Silling Ede polgármestert a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Megkezdték a polgári őrség szervezését, a liszt, kenyér és cukorjegyek kiosztását. Tervbe vették a szappanjegyek életbe léptetését is. A Kiskunhalasi Gazda Ifjúság táncestélyt rendezett, melynek teljes bevételét a szegény gyermekek felruházására fordították. A fronton lévő katonáknak megindult a fehérnemű gyűjtése a városban, melyet a bizottság házról-házra járva szedett. Megkezdődött a hadisegély kifizetése a városban. 4.000 koronát gyűjtött a gimnázium “Szász Károly” köre a hősök árváinak tanítására. Háromszáz halasi gyereknek készült el bőrcipő a polgármester közbenjárására. Silling Ede polgármestert a református egyházmegye világi tanácsbírónak választotta meg. 1918. augusztus 8-án a közigazgatási bizottság azonnali hatállyal felfüggesztette a polgármestert állásából. 1920. november 25-én újból megnősült, Jeremiás Emmát, néhai Jeremiás Béla református lelkész leányát vette feleségül. 1923. március 26-án halt meg és március 28-án délután 3 órakor temették el a halasi régi református temetőben.

20
04
2017

Polgármester 1918. szeptember 10. – 1920. január 25.

Kiskunhalason született 1874. május 22-én. Édesapja Kolozsváry István, édesanyja Zseni Vilma. Tizenketten voltak testvérek: István (1874-1928), Ferenc (1876-1921), Lajos (1878-1905), József (1880-1882), Pál (1882-1938), Vilma (1883-1890), Katalin (1885-1889), Sándor (1887-1888), Katalin (1889-1911), László (1891-1945), Imre (1894-1915-ben eltűnt az orosz fronton), Árpád (1896-1984). Elemi és középiskolai tanulmányait Kiskunhalason végezte, itt is érettségizett le 1892-ben a gimnáziumban. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. A doktorátus megszerzése után a halasi elöljáróságon helyezkedett el. 1906. május 13-án a halasi református egyház presbiterévé választották. 1908. január 12-én megválasztották helyettes polgármesternek. Mellette 1913-1916 között töltötte be a főjegyzői tisztséget, majd 1918. szeptember 10-től Silling Ede felfüggesztése miatt a polgármesteri teendőket is ellátta. Az 1918-as őszirózsás forradalom idején október 30-án Kiskunhalason is megalakult a Nemzeti Tanács, amely elnökévé választotta. A Tanácsköztársaság kikiáltása után 1919. március 23-án megalakult direktórium március 27-i ülése még meghagyta tisztségében a város vezetőségét, de a Városi Tanács Intéző Bizottsága az április 11-i ülésén felmentette a teljes elöljáróságot. Augusztus 4-5-én elfoglalták a román csapatok Kiskunhalast és velük tárgyalt dr. Kolozsváry Kiss István ismét, mint a város vezetője. A korabeli sajtók alapján 6 millió korona kárt okoztak a románok a városnak. Sajnos a spanyol járvány is megjelent a városban. November 18-án reggel kivonultak az utolsó román csapatok is, délután pedig Csillag őrnagy parancsnoksága alatt magyar katonai alakulat érkezett, amelyet a vasútállomáson üdvözlő beszéddel fogadott dr. Kolozsváry Kiss István. 1919. januárjában megalakult Kiskunhalason a Polgári Párt. Újjászervezték a polgárőrséget. 1919 decemberében lemondott tisztségéről, mert az Országos Kisgazda és Földműves Párt őt kívánta nemzetgyűlési képviselőül jelölni. A választáson két jelölt küzdött a mandátumért: dr. Kolozsváry Kiss István és Zoltán Béla. 1920. január 26-án képviselővé választották. Az 1920-1922. évi ún. első nemzetgyűlésben ő képviselte Kiskunhalast. A parlamentben igen aktív tevékenységet végzett, több bizottságnak is tagja volt. Az 1922. január 18-i parlamenti felszólalása során hangzott el ez a mondat: „Én a román megszállás következtében nemcsak nagy anyagi veszteséget szenvedtem, hanem – mivel a román megszállás engem a polgármesteri székben talált – nekem városom érdekében igazán a legnagyobb lelki gyötrelmeket és megaláztatásokat kellett eltűrnöm és elviselnem.” A második nemzetgyűlésbe már nem jelöltette magát, megromlott egészségi állapota miatt teljesen visszavonult a közélettől. 1923. január 6-án a vármegye nyugdíjazta. Agglegényként élt, és viszonylag fiatalon, 54 éves korában 1928. november 9-én halt meg, a református újtemetőben nyugszik.

Hol vagyok? Városi hírek
Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai