Turizmus és vendéglátás

Sóstói vendéglő, mai nevén Sóstó csárda. Kolman István
(Moson vármegye, 1805- Kiskunhalas, 1867) kocsmáros, vendéglős.
Moson vármegyéből az 1840-es években költözött Kiskunhalasra.
A nagyvendéglő bérlője volt. Az ő és felesége nevéhez fűződik
a Sóstó fürdő megépítése (1862) és fellendítése. A Sóstó
csárda a 19. század elején épült késő klasszicista stílusban.
Déli falán található egy 48x30 cm-es márványtábla. Felirata:
Építette Kolman István és Neje Rozália 1862. Keleti részén a
bővítést 1862-ben Kolman István vendéglős végeztette el.
Különlegessége, a függesztett, boltíves mennyezetszerkezet. A
Sóstó csárda épülete műemlék épület.
A mai Sóstó csárda
műemléki épülete a turisták kedvelt látogatóhelye.
Sóstói vendéglő, mai nevén Sóstó csárda. Kolman István
(Moson vármegye, 1805- Kiskunhalas, 1867) kocsmáros, vendéglős.
Moson vármegyéből az 1840-es években költözött Kiskunhalasra.
A nagyvendéglő bérlője volt. Az ő és felesége nevéhez fűződik
a Sóstó fürdő megépítése (1862) és fellendítése. A Sóstó
csárda a 19. század elején épült késő klasszicista stílusban.
Déli falán található egy 48x30 cm-es márványtábla. Felirata:
Építette Kolman István és Neje Rozália 1862. Keleti részén a
bővítést 1862-ben Kolman István vendéglős végeztette el.
Különlegessége, a függesztett, boltíves mennyezetszerkezet. A
Sóstó csárda épülete műemlék épület.
A mai Sóstó csárda
műemléki épülete a turisták kedvelt látogatóhelye.