Városunk az alföldi homokhátság közepén fekszik. A múlt század 30-as 40-es éveiben a gyógyvízként nyilvántartott kiskunhalasi Sóstó volt az idegenforgalom központja. A Délalföldi régió hazánk leggazdagabb része a termálvízkészletet tekintve. Kiskunhalason az 1950-es évek elején folytatott olajkutatások során a próbafúrások tárták fel, hogy mekkora gyógyvízkészlete van a város alatt elhelyezkedő vízérnek. Ez lehetőséget biztosított a gyógy- és termálturizmusra, hiszen a halasi víz adatait tekintve jód tartalmú gyógyvíz, amely légúti panaszok, vérkeringéses, mozgásszervi és reumatikus, valamint nőgyógyászati megbetegedések megelőzéséhez, illetve utókezeléséhez használható. Az 50-es években előbb csak földbe vájt deszka ülőalkalmatosságokkal ellátott „medencék” voltak, majd később, 1959-ben épült ki a Vízmű Vállalat kezelésében az egy úszómedencéből, egy felnőtt termál és egy osztott víztükrös gyermek termálmedencéből álló komplexum, amely köré a halasi vállalatok beruházásából, valamint társadalmi munka keretében tető-napozóteres bungalók épültek.

A Termálfürdő egész évben várja a pihenni, gyógyulni vágyó vendégeit. Az 1983-ban gyógyvízzé nyilvánított halasi termálvíz súlyfürdővel, masszázzsal jól kiegészíti a Semmelweis Kórház, a teljes gyógyulást elősegítő utógondozó szolgáltatását. Az alkálihidrogén-karbonátos gyógyvíz eredményesen alkalmazható mozgásszervi elváltozások, idült, gyulladásos megbetegedések kezelésére. Jól alkalmazható egyes nőgyógyászati betegségeknél, valamint törések utókezelésénél. Négyfajta gyógy szolgáltatást végeznek, medencefürdőt, súlyfürdőt, orvosi gyógy masszázst és víz alatti csoportos gyógytornát. Minden korosztály igényét figyelembe véve az uszodacsarnokban 3 medencét alakítottak ki: gyógyvizes termálmedence 36°C, felnőtt úszómedence 26°C, gyermek medence 31°C. Nyári strandfürdő területén további három medence található, egy 50 m-es, amely verseny célokra is alkalmas, egy 130 négyzetméteres, vízforgatásos élményelemekkel ellátott gyermekmedence, valamint egy kis gyógyvizes termálmedence 36°C. Szolgáltatásaik: szauna, masszázs, manikűr-pedikűr, fényterápiás álló szolárium, nudista napozóterasz, strandfoci, röplabda, lengőteke. A fürdőben iskolarendszerű úszásoktatást és - gyermek gyógyúszást tartanak.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információit megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

www.halasthermal.hu 

Komáromi Szilárd: Kiskunhalas, a fürdőváros. In: Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról. Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2002. 279-284. old. 8. 

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.halasthermal.hu

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása Sóstói vendéglő, mai nevén Sóstó Csárda. Kolman István (Moson vármegye 1805- Kiskunhalas 1867) kocsmáros, vendéglős. Moson vármegyéből az 1840-es években költözött Kiskunhalasra. A nagyvendéglő bérlője volt. Az ő és felesége nevéhez fűződik a Sóstó fürdő megépítése (1862) és fellendítése. A Sóstó csárda a 19. század elején épült késő klasszicista stílusban. Déli falán található egy 48x30 cm-es márványtábla. Felirata: Építette Kollman István és Neje Rozália 1862. Keleti részén a bővítést 1862-ben Kollman István vendéglős végeztette el. Különlegessége, a függesztett, boltíves mennyezetszerkezet. A Sóstói Csárda épülete műemlék épület.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

www.kiskunhalas.hu

www.thormajanosmuzeum.hu

http://www.falusiturizmus.hu/hu_HU/services/1646/sosto-csarda.html Forrás: Halasi Újság 1883. október 7 számában.

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.sostocsarda.hu