Sóstói vendéglő, mai nevén Sóstó csárda. Kolman István (Moson vármegye, 1805- Kiskunhalas, 1867) kocsmáros, vendéglős. Moson vármegyéből az 1840-es években költözött Kiskunhalasra. A nagyvendéglő bérlője volt. Az ő és felesége nevéhez fűződik a Sóstó fürdő megépítése (1862) és fellendítése. A Sóstó csárda a 19. század elején épült késő klasszicista stílusban. Déli falán található egy 48x30 cm-es márványtábla. Felirata: Építette Kolman István és Neje Rozália 1862. Keleti részén a bővítést 1862-ben Kolman István vendéglős végeztette el. Különlegessége, a függesztett, boltíves mennyezetszerkezet. A Sóstó csárda épülete műemlék épület.
A mai Sóstó csárda műemléki épülete a turisták kedvelt látogatóhelye.

Sóstói vendéglő, mai nevén Sóstó csárda. Kolman István (Moson vármegye, 1805- Kiskunhalas, 1867) kocsmáros, vendéglős. Moson vármegyéből az 1840-es években költözött Kiskunhalasra. A nagyvendéglő bérlője volt. Az ő és felesége nevéhez fűződik a Sóstó fürdő megépítése (1862) és fellendítése. A Sóstó csárda a 19. század elején épült késő klasszicista stílusban. Déli falán található egy 48x30 cm-es márványtábla. Felirata: Építette Kolman István és Neje Rozália 1862. Keleti részén a bővítést 1862-ben Kolman István vendéglős végeztette el. Különlegessége, a függesztett, boltíves mennyezetszerkezet. A Sóstó csárda épülete műemlék épület.
A mai Sóstó csárda műemléki épülete a turisták kedvelt látogatóhelye.