A klasszicizáló-neobarokk kápolna 1927-ben, özvegy Babenyecz Benőné megbízásából készült. Tervezője Győry Sándor műépítész, a kivitelező Tóth Lajos építési vállalkozó volt. A centrális alaprajzú, mesterséges dombra épített épület alagsorában a kripta, felette a dombtető szintjéről nyíló kápolna található. Kapuzata klasszicista, timpanonnal lezárt portikusz. Ennek monumentalizáló hatását erősíti az imatér fölé emelt neobarokk lanternás kupola. A katolikus temető főútját lezáró, környezetéből kimagasodó épület feladata a megemlékezésen kívül az építészeti reprezentáció és térszervezés megvalósítása volt. A temető központi helyén, az utak elágazáspontján álló épület a II. világháborút követő időszaktól ravatalozó kápolnaként működik.