Menü bezárása
Asztali nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be   Mobil nézet
Váltás az akadálymentes honlapra  2020. július 10. | Ma Amália napja van.
Elektronikus ügyintézés

Épített környezet

Gyugel Kálmán az Ipartestület elnöke 1907 májusában kért engedélyt az ipartestületi székház építésére. A terveket valószínűleg ő készítette. Erre utal az ablakok stukkódíszítése, amely azonos a lakóházának homlokzati tervén megrajzolt formával. A jelenleg vendéglátó- és rendezvényházként működő volt ipartestületi székházépület ma számtalan városi, közösségi és családi rendezvénynek ad otthont. Az utcaképet meghatározó, eklektikus stílusú ház.

Gyugel Kálmán az Ipartestület elnöke 1907 májusában kért engedélyt az ipartestületi székház építésére. A terveket valószínűleg ő készítette. Erre utal az ablakok stukkódíszítése, amely azonos a lakóházának homlokzati tervén megrajzolt formával. A jelenleg vendéglátó- és rendezvényházként működő volt ipartestületi székházépület ma számtalan városi, közösségi és családi rendezvénynek ad otthont. Az utcaképet meghatározó, eklektikus stílusú ház.

A klasszicizáló-neobarokk kápolna 1927-ben, özvegy Babenyecz Benőné megbízásából készült. Tervezője Győry Sándor műépítész, a kivitelező Tóth Lajos építési vállalkozó volt. A centrális alaprajzú, mesterséges dombra épített épület alagsorában a kripta, felette a dombtető szintjéről nyíló kápolna található. Kapuzata klasszicista, timpanonnal lezárt portikusz. Ennek monumentalizáló hatását erősíti az imatér fölé emelt neobarokk lanternás kupola. A katolikus temető főútját lezáró, környezetéből kimagasodó épület feladata a megemlékezésen kívül az építészeti reprezentáció és térszervezés megvalósítása volt. A temető központi helyén, az utak elágazáspontján álló épület a II. világháborút követő időszaktól ravatalozó kápolnaként működik.

A klasszicizáló-neobarokk kápolna 1927-ben, özvegy Babenyecz Benőné megbízásából készült. Tervezője Győry Sándor műépítész, a kivitelező Tóth Lajos építési vállalkozó volt. A centrális alaprajzú, mesterséges dombra épített épület alagsorában a kripta, felette a dombtető szintjéről nyíló kápolna található. Kapuzata klasszicista, timpanonnal lezárt portikusz. Ennek monumentalizáló hatását erősíti az imatér fölé emelt neobarokk lanternás kupola. A katolikus temető főútját lezáró, környezetéből kimagasodó épület feladata a megemlékezésen kívül az építészeti reprezentáció és térszervezés megvalósítása volt. A temető központi helyén, az utak elágazáspontján álló épület a II. világháborút követő időszaktól ravatalozó kápolnaként működik.

A földszintes lakóház az 1840-es években épült kora romantikus stílusban. Az utcai homlokzat három azonos négyzetből áll. A 2-2 ablakos részeket féloszlopok választják el egymástól. A reformkori Kiskunhalas egyik tehetős családjának volt a városi háza.

A földszintes lakóház az 1840-es években épült kora romantikus stílusban. Az utcai homlokzat három azonos négyzetből áll. A 2-2 ablakos részeket féloszlopok választják el egymástól. A reformkori Kiskunhalas egyik tehetős családjának volt a városi háza.

Klasszicista stílusú műemlék jellegű épület az 1820-as évekből. A népnyelv által Babó- kúriának nevezett házat bizonyára a névadó Babó család építtette. Az 1864-es kiskunhalasi térkép szerint már biztosan Friedrich Alajos tulajdonában állt az épület. Az 1879-es kataszteri térkép szerint nagy, több részre osztott kert övezte. A földszintes, kéttraktusos, téglalap alakú lakóházban dupla sorban helyezkednek el a helyiségek. Az utca felőli, keleti homlokzat tornácát két toszkán oszlop és két féloszlop tartja. A nyugati homlokzat 1+2+1 osztású. Középen timpanonnal díszített rizalit látható. A két ablak között és mellett, a falból kiugró kettőzött féloszlopok láthatóak. Jellegzetes az jón oszlopfők népies, naiv imitációja. A kúria az államosítástól napjainkig több lakásra osztott. Az egykor kiterjedt kertet felparcellázták és beépítették. A klasszicista építészet kevés kiskunhalasi emléke közé tartozik.

Klasszicista stílusú műemlék jellegű épület az 1820-as évekből. A népnyelv által Babó- kúriának nevezett házat bizonyára a névadó Babó család építtette. Az 1864-es kiskunhalasi térkép szerint már biztosan Friedrich Alajos tulajdonában állt az épület. Az 1879-es kataszteri térkép szerint nagy, több részre osztott kert övezte. A földszintes, kéttraktusos, téglalap alakú lakóházban dupla sorban helyezkednek el a helyiségek. Az utca felőli, keleti homlokzat tornácát két toszkán oszlop és két féloszlop tartja. A nyugati homlokzat 1+2+1 osztású. Középen timpanonnal díszített rizalit látható. A két ablak között és mellett, a falból kiugró kettőzött féloszlopok láthatóak. Jellegzetes az jón oszlopfők népies, naiv imitációja. A kúria az államosítástól napjainkig több lakásra osztott. Az egykor kiterjedt kertet felparcellázták és beépítették. A klasszicista építészet kevés kiskunhalasi emléke közé tartozik.

A régi református temető fontos értékei a Református Sírkőkert és a Baky-kripta. Kimagaslik a körülötte megmaradt festői, 1800-1900 közötti sírjelek közül, a temető legszebb sírboltja. 1890 körül, neogótikus stílusban épült. Falazata sárga téglából (keramit) készült. Egy magasított dombon áll, amelyre lépcsőn lehet feljutni. Az építmény egy üres termet tartalmaz faragott, díszes ajtóval lezárva, felül kör alakú világító ablakokkal. A felső épületet, kb. 0,5 méter magas kovácsoltvas kerítés veszi körül. Alul helyezkedik el a sírkamra, melynek bejárata a keleti oldal földszintjén nyílik, szintén díszes kovácsoltvas ajtón keresztül. 1894-ben temették bele az első elhunytat. Az épület indiai jeleket, formákat hordoz. A csúcsíves, fiatornyokkal ellátott kisméretű kápolna alsó szintjén a kriptát, felette az imateret találjuk. Historizáló stílusa – az eklektikus történelemszemléletnek megfelelően – a par excellence nemzeti református hit és a dicső nemzeti múlt összeválogatásának következménye.  2013. április hónapban műemléki tájékoztató táblát helyezett el rajta a Pásztortűz Egyesület.

A régi református temető fontos értékei a Református Sírkőkert és a Baky-kripta. Kimagaslik a körülötte megmaradt festői, 1800-1900 közötti sírjelek közül, a temető legszebb sírboltja. 1890 körül, neogótikus stílusban épült. Falazata sárga téglából (keramit) készült. Egy magasított dombon áll, amelyre lépcsőn lehet feljutni. Az építmény egy üres termet tartalmaz faragott, díszes ajtóval lezárva, felül kör alakú világító ablakokkal. A felső épületet, kb. 0,5 méter magas kovácsoltvas kerítés veszi körül. Alul helyezkedik el a sírkamra, melynek bejárata a keleti oldal földszintjén nyílik, szintén díszes kovácsoltvas ajtón keresztül. 1894-ben temették bele az első elhunytat. Az épület indiai jeleket, formákat hordoz. A csúcsíves, fiatornyokkal ellátott kisméretű kápolna alsó szintjén a kriptát, felette az imateret találjuk. Historizáló stílusa – az eklektikus történelemszemléletnek megfelelően – a par excellence nemzeti református hit és a dicső nemzeti múlt összeválogatásának következménye.  2013. április hónapban műemléki tájékoztató táblát helyezett el rajta a Pásztortűz Egyesület.

Nemes barátosi Bibó Károly 1860 körül építtette a „kanálismenti lakóházat” a Tabántól északra, a Nagytótól nyert, feltöltött területen. Az 1864-es kiskunhalasi térkép szerint téglalap alakú az épület. Az 1879-es kataszteri térképen már déli irányban bővített, U-alakú. A hat szobás kúriát mintegy háromoldalas kert övezte. A ház oszlopos tornáca kezdetben nyitott volt. A házat Bibó Károly 1870-ben bekövetkezett halála után lánya, Szász Károlyné Bibó Antónia örökölte. Az épület évekig Szász Károly református püspök és akadémikus lakóháza volt. A kúriát 1897-ben Szász Károlyéktól megvásárolta Bibó Antónia bátyja, Bibó Dénes. Az utóbbi hatvan évben három részre osztott lakóház. Az egykori kertet felparcellázták. A kúria falába helyezték Szász Károly emléktábláját, akiről az utcát is elnevezték.

Nemes barátosi Bibó Károly 1860 körül építtette a „kanálismenti lakóházat” a Tabántól északra, a Nagytótól nyert, feltöltött területen. Az 1864-es kiskunhalasi térkép szerint téglalap alakú az épület. Az 1879-es kataszteri térképen már déli irányban bővített, U-alakú. A hat szobás kúriát mintegy háromoldalas kert övezte. A ház oszlopos tornáca kezdetben nyitott volt. A házat Bibó Károly 1870-ben bekövetkezett halála után lánya, Szász Károlyné Bibó Antónia örökölte. Az épület évekig Szász Károly református püspök és akadémikus lakóháza volt. A kúriát 1897-ben Szász Károlyéktól megvásárolta Bibó Antónia bátyja, Bibó Dénes. Az utóbbi hatvan évben három részre osztott lakóház. Az egykori kertet felparcellázták. A kúria falába helyezték Szász Károly emléktábláját, akiről az utcát is elnevezték.

1934 áprilisában a képviselő testület elhatározta, hogy egy, a halasi csipke méltóbb bemutatására, készítésére alkalmas helyiségből, egy muzeális tárgyak elhelyezésére alkalmas helyiségből és egy kis szoba-konyhás lakásból álló épületet építtet. A határozatot megelőzően a Kereskedelemügyi Minisztérium és a vármegye nagyobb segélyt ajánlott fel csipkeház létesítésére. A Csipkeház eredeti külsejének és működési programjának tervét a minisztérium által ajánlott tervező Mallász Gitta iparművész végezte. A művésznő elképzelései alapján, a ház az alaprajz szerint „L” alakú épület, mely az akkori Kiskunhalasra jellemző, rangos, népies barokk jegyeket mutató boltíves, tornácos házak mintájára épült. Legfontosabb helyisége a csipkekészítő szoba. A helyiség jó világítását hat ablak szolgálta. Az ún. „csipkeszobában” üveges, falba süllyesztett vitrineket helyeztek el, amelyek részben múzeumi célt, részben az eladandó tárgyak elhelyezését szolgálták. Az egész ház udvari részén tornác fut végig. Az elkészített terveket Dobó Kálmán jegyezte, a kőművesmester Sárközy Sándor volt. A Csipkeházat 1935. június 23-án avatták fel. Az épület, amely a munkaterem és múzeum funkcióit is ellátta, kicsinek bizonyult, ezért 1939-ben az „L” alakú tömb mellé annak fordított mását helyezték el, és a kettőt egy nyitott tornácfolyosóval kötötték össze. A Latabár Károly iparművész tervei szerint kibővített, alápincézett, az ablakokig téglából, azon felül vályogból épült Csipkeházban állandó csipkekiállítás és múzeum nyílt, valamint újabb termeket kapott az időközben megnövekedett, közel száz fő állandó alkalmazottat foglalkoztató csipkeműhely is. Még ugyanebben az évben a halasi Csipkeház a Magyar Háziipari Egyesülés tagja lett. A legújabb bővítés immár a végleges és a mai formájában mutatja a Csipkeházat. 1997-ben egy legyező alakú traktussal bővült. Az ívelt boltozatú, karzattal ellátott új épületszárny a korábbi épület tengelyében, a déli falhoz csatlakozik. Farkas Gábor, Bozsódi Csaba, és Venczel Tamás tervezők sikeresen kapcsolták össze a régi és az új épületrészeket. A régi, falusi ház jellegű Csipkeházat egy korszerűen eklektikus stílusú, ám spirituális hatású térrel bővítették. Ennek eredményeképpen a funkcióknak megfelelően külön választották a munkaszobákat, a csipkemúzeum helyiségeit, valamint a legyező alakú szárnyban kialakított konferencia- és kiállítótermet.
1934 áprilisában a képviselő testület elhatározta, hogy egy, a halasi csipke méltóbb bemutatására, készítésére alkalmas helyiségből, egy muzeális tárgyak elhelyezésére alkalmas helyiségből és egy kis szoba-konyhás lakásból álló épületet építtet. A határozatot megelőzően a Kereskedelemügyi Minisztérium és a vármegye nagyobb segélyt ajánlott fel csipkeház létesítésére. A Csipkeház eredeti külsejének és működési programjának tervét a minisztérium által ajánlott tervező Mallász Gitta iparművész végezte. A művésznő elképzelései alapján, a ház az alaprajz szerint „L” alakú épület, mely az akkori Kiskunhalasra jellemző, rangos, népies barokk jegyeket mutató boltíves, tornácos házak mintájára épült. Legfontosabb helyisége a csipkekészítő szoba. A helyiség jó világítását hat ablak szolgálta. Az ún. „csipkeszobában” üveges, falba süllyesztett vitrineket helyeztek el, amelyek részben múzeumi célt, részben az eladandó tárgyak elhelyezését szolgálták. Az egész ház udvari részén tornác fut végig. Az elkészített terveket Dobó Kálmán jegyezte, a kőművesmester Sárközy Sándor volt. A Csipkeházat 1935. június 23-án avatták fel. Az épület, amely a munkaterem és múzeum funkcióit is ellátta, kicsinek bizonyult, ezért 1939-ben az „L” alakú tömb mellé annak fordított mását helyezték el, és a kettőt egy nyitott tornácfolyosóval kötötték össze. A Latabár Károly iparművész tervei szerint kibővített, alápincézett, az ablakokig téglából, azon felül vályogból épült Csipkeházban állandó csipkekiállítás és múzeum nyílt, valamint újabb termeket kapott az időközben megnövekedett, közel száz fő állandó alkalmazottat foglalkoztató csipkeműhely is. Még ugyanebben az évben a halasi Csipkeház a Magyar Háziipari Egyesülés tagja lett. A legújabb bővítés immár a végleges és a mai formájában mutatja a Csipkeházat. 1997-ben egy legyező alakú traktussal bővült. Az ívelt boltozatú, karzattal ellátott új épületszárny a korábbi épület tengelyében, a déli falhoz csatlakozik. Farkas Gábor, Bozsódi Csaba, és Venczel Tamás tervezők sikeresen kapcsolták össze a régi és az új épületrészeket. A régi, falusi ház jellegű Csipkeházat egy korszerűen eklektikus stílusú, ám spirituális hatású térrel bővítették. Ennek eredményeképpen a funkcióknak megfelelően külön választották a munkaszobákat, a csipkemúzeum helyiségeit, valamint a legyező alakú szárnyban kialakított konferencia- és kiállítótermet.

Darányi Mihály református lelkész megbízásából Móczár Gyula kőműves mester építette 1911-12-ben. A homlokzat kialakítását a magyaros, szecessziós formavilág jellemzi. Az épület U-alakú szűk belső udvart fog közre, amelyet két oldalról tornácos előszoba és folyosó határol. A térbe fokozatos kilépést biztosító alaprajzi elrendezésre változatos terek épülnek. A Dózsa György utca 1. szám alatt lévő Darányi-ház szép példája a kiskunhalasi stílusos épületeknek. Arányos, finom vonalú, szecessziós homlokzata egyedi. Az épület védett városi érték.

Darányi Mihály református lelkész megbízásából Móczár Gyula kőműves mester építette 1911-12-ben. A homlokzat kialakítását a magyaros, szecessziós formavilág jellemzi. Az épület U-alakú szűk belső udvart fog közre, amelyet két oldalról tornácos előszoba és folyosó határol. A térbe fokozatos kilépést biztosító alaprajzi elrendezésre változatos terek épülnek. A Dózsa György utca 1. szám alatt lévő Darányi-ház szép példája a kiskunhalasi stílusos épületeknek. Arányos, finom vonalú, szecessziós homlokzata egyedi. Az épület védett városi érték.

Kiskunhalasra nagyon jellemzőek az eklektikus stílusú polgárházak, amelyek a korábbi nádtetős és földszintes házak helyébe léptek. A „földszintes eklektika” lakóépületei hosszanti oldalukkal a járda vonalára kerültek. A homlokzat jellemzői a 4-9 ablaktengely, az arányos, szimmetrikus felületbeosztás, az ismétlődő motívumok, a plasztikus és sík formák váltogatása. Az eklektikus polgárházak olyan háztípust hoztak létre, amelyben a kényelem és a személyes reprezentáció igénye találkozott a tervezés, kivitelezés racionalizált szempontjaival. A helyi eklektikus lakóházak nagyobb számban az 1870-es évek végétől épültek, de még az 1920-as évek végén is készültek ilyenek.

A belváros főbb útvonalain nagyobb csoportokban maradtak fenn. Szétszóródva az egész korabeli város területén megtalálhatók. A kiskunhalasi eklektikus polgárházak száma százra tehető. Átalakítás nélküli, jó állapotú félszáz példa könnyen felsorolható: Ady E. u. 1. (Pázsit-ház), Ady E. u. 4. (Pázsit-ház), Ady Endre u. 7. (Zsótér-ház), Árpád u. 4., 12., Avar u. 10., Bajcsy-Zsilinszky u. 7., Batthyányi u. 6., Béke u. 5. (Zilah-ház), Eötvös u. 4., 19., Hunyadi u. 1., Jókai u. 4. (Skribanek-ház), Kmeth Sándor u. 19., Kossuth u. 8. (Kohn-ház), Kossuth u. 13. (Berki-ház), Május 1. tér 3/A (Kocsis-ház), Dr. Nagy Mór u. 9., 12-14. (Egyed-Izsák ház), Nyárfa u. 3., Nyíl u. 2., Petőfi S. u. 8. (Kohn-Nagykálózi-ház), Petőfi S. u. 11., Szabadkai u. 2., 6., Szabadság tér 7. (Paczolay-ház), Szász Károly u. 8., 9., 10/A, Szentháromság tér 10., Szent György tér 9. (Gyugel-ház), Szent Imre u. 6., 14. (katolikus plébánia), SziládyÁ. u. 2., (Gál-ház, Soket-ház), Szilády Á. u. 3., 27. (Dobozy-ház), Szövetség tér 10. (Szanyi-Babó ház), Vajda u. 2. (Brinkus-ház), Vörösmarty u. 63. (Klein-ház), Táncsics Mihály u. 5. 

Az eklektikus polgárházak Kiskunhalas építészetének nagyszámú és jellemző elemei.

Kiskunhalasra nagyon jellemzőek az eklektikus stílusú polgárházak, amelyek a korábbi nádtetős és földszintes házak helyébe léptek. A „földszintes eklektika” lakóépületei hosszanti oldalukkal a járda vonalára kerültek. A homlokzat jellemzői a 4-9 ablaktengely, az arányos, szimmetrikus felületbeosztás, az ismétlődő motívumok, a plasztikus és sík formák váltogatása. Az eklektikus polgárházak olyan háztípust hoztak létre, amelyben a kényelem és a személyes reprezentáció igénye találkozott a tervezés, kivitelezés racionalizált szempontjaival. A helyi eklektikus lakóházak nagyobb számban az 1870-es évek végétől épültek, de még az 1920-as évek végén is készültek ilyenek.

A belváros főbb útvonalain nagyobb csoportokban maradtak fenn. Szétszóródva az egész korabeli város területén megtalálhatók. A kiskunhalasi eklektikus polgárházak száma százra tehető. Átalakítás nélküli, jó állapotú félszáz példa könnyen felsorolható: Ady E. u. 1. (Pázsit-ház), Ady E. u. 4. (Pázsit-ház), Ady Endre u. 7. (Zsótér-ház), Árpád u. 4., 12., Avar u. 10., Bajcsy-Zsilinszky u. 7., Batthyányi u. 6., Béke u. 5. (Zilah-ház), Eötvös u. 4., 19., Hunyadi u. 1., Jókai u. 4. (Skribanek-ház), Kmeth Sándor u. 19., Kossuth u. 8. (Kohn-ház), Kossuth u. 13. (Berki-ház), Május 1. tér 3/A (Kocsis-ház), Dr. Nagy Mór u. 9., 12-14. (Egyed-Izsák ház), Nyárfa u. 3., Nyíl u. 2., Petőfi S. u. 8. (Kohn-Nagykálózi-ház), Petőfi S. u. 11., Szabadkai u. 2., 6., Szabadság tér 7. (Paczolay-ház), Szász Károly u. 8., 9., 10/A, Szentháromság tér 10., Szent György tér 9. (Gyugel-ház), Szent Imre u. 6., 14. (katolikus plébánia), SziládyÁ. u. 2., (Gál-ház, Soket-ház), Szilády Á. u. 3., 27. (Dobozy-ház), Szövetség tér 10. (Szanyi-Babó ház), Vajda u. 2. (Brinkus-ház), Vörösmarty u. 63. (Klein-ház), Táncsics Mihály u. 5. 

Az eklektikus polgárházak Kiskunhalas építészetének nagyszámú és jellemző elemei.

A kisdedóvót Jakab Pál halasi építész tervei alapján Kladek István építette 1896-ban. A nagy udvarral körülvett épületben a gyerekek számára egy utcára néző, világos munkaterem és egy játszóterem, valamint egy óvónői lakás volt kialakítva. Annak ellenére, hogy az épület eredetileg is óvodának készült a helyiségek elhelyezése, a hosszú homlokzat, alig különböznek egy nagyobb eklektikus lakóháztól. A típus közel áll az 1897-ben publikált kultuszminisztériumi mintatervek alaprajzi és homlokzati javaslataihoz. A homlokzati tervrajz az egyik legelső, amit helyi tervező készített és az épülettel együtt máig fennmaradt. A kuriozitáson túl némi információt ad a szakipar helyi színvonaláról is.
A felsővárosi óvoda nagy épületszárnya impozáns, eklektikus lakóház jellegű. 

A kisdedóvót Jakab Pál halasi építész tervei alapján Kladek István építette 1896-ban. A nagy udvarral körülvett épületben a gyerekek számára egy utcára néző, világos munkaterem és egy játszóterem, valamint egy óvónői lakás volt kialakítva. Annak ellenére, hogy az épület eredetileg is óvodának készült a helyiségek elhelyezése, a hosszú homlokzat, alig különböznek egy nagyobb eklektikus lakóháztól. A típus közel áll az 1897-ben publikált kultuszminisztériumi mintatervek alaprajzi és homlokzati javaslataihoz. A homlokzati tervrajz az egyik legelső, amit helyi tervező készített és az épülettel együtt máig fennmaradt. A kuriozitáson túl némi információt ad a szakipar helyi színvonaláról is.
A felsővárosi óvoda nagy épületszárnya impozáns, eklektikus lakóház jellegű. 

KERÜLJE A SORBAN ÁLLÁST!
Adó-, díj- és illetékfizetési kötelezettségét elektronikus úton is teljesítheti.
KORONAVÍRUS
TÁJÉKOZTATÓ!
Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai

Ismerje meg Ön is Kiskunhalas magával ragadó történetét, a kezdetektől napjainkig!

Az öt kötetből álló sorozat megvásárolható a Thorma János Múzeumban, továbbá már ingyenesen, elektronikus formátumban is elérhető.

A kötetek letöltése