Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra2017. szeptember 20. | Ma Friderika napja van.

Kulturális örökség

25
04
2017

1667-ben épült az első állandó „oratórium” – ahogy elődeink a templomokat nevezték-, helyét a mai épület nyugati oldalán találjuk, 1696-ban bővítették, és 1702-ben tornyot építettek hozzá. A régi torony megőrzésével, ahhoz új alapokon szélesebb és hosszabb, famennyezetű templomhajót illesztettek. Az épület felszentelése 1772 novemberében a Szentháromság tiszteletére történt. A harmadik, máig fennálló templom létrehozásában döntő szerepet játszott Toóth János egyházi főgondnok, világi jegyző. 1813 szeptemberében az egyháztanács új torony emelését határozta el. Az új tornyot nem a régi helyén, nyugati oldalon helyezték el, a Fő utcára néző keleti homlokzaton. Tervezői és kivitelezői: Schwörtz János és fia kőműves mesterek és Brandstadter János ácsmester voltak. A hajót keleti és nyugati irányban meghosszabbították, a déli és északi oldalfalakat az ablakok párkánymagasságáig meghagyták, és kívülről melléfalazták a boltozattartó pilléreket, majd a két falat összekötötték és boltívekkel zárták le a pillérek sorát. 1823. november 23-án az emlékeztető márványtábla elhelyezésével befejeződött a templom építése.

A három tölgyfaajtó Tomó Imre halasi asztalos remeke, a padokat Ötvös János pesti asztalos készítette. A szószék és az úrasztala Jaguitz pesti asztalos tervei nyomán Oberfrank Antal asztalos, Molnár Mihály képfaragó és Lieb Antal aranyozó egri mesterek munkái. A klasszicista templombelső jellegzetessége a boltívekkel záruló mennyezet, valamint a szabadon hagyott déli fal mentén felállított szószékek és az úrasztalát három oldalról körülölelő karzat. Az épület a református oratórium kiérlelt típusa. Építészeti formája a felvilágosodás és a reformkor határán.


A nemzeti értékkel kapcsolatos információit megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Szűcs Károly-Szakál Aurél: Kiskunhalas építészeti emlékei 1770-1945, 2001. 

Nagy-Szeder István: Adatok Kiskunhalas város történetéhez 1923.

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.kiskunhalas.hu

25
04
2017

Az első nyilvános könyvtárát 1897-ben alapította Halas városa. Állománya a II. világháború során megsemmisült, így az intézményt újra kellett alapítani. Erre 1949-ben került sor. Jelentős fejlődésnek az '50-es évektől indult, 1952-ben már főfoglalkozású könyvtárost – a későbbi névadó igazgatót, Martonosi Pált – bízták meg a könyvtárosi munkák ellátásával. A következő évtől már járási könyvtárként működött. Az intézményben folyó szakmai munka elismerését jelzi, hogy 1971-ben, 1974-ben és 1977- ben elnyerte a Kiváló könyvtár címet. Igazgatója, Martonosi Pál a könyvtárügyben kifejtett tevékenységéért 1974-ben Állami-díjat kapott. 1999-ben az Év könyvtára címmel tüntették ki. A könyvtár általános gyűjtőkörű közművelődési nyilvános könyvtár. Legnagyobb értéke a gyűjteménye és szolgáltatásai. Több mint 120 ezer állományegységgel rendelkezik. Ennek legnagyobb része könyv, de a kisnyomtatványoktól az audiovizuális dokumentumokig a dokumentumtípusok széles köre megtalálható az állományban. Igen értékes szakirodalmi, gyermekkönyvtári, helyismereti és idegen nyelvű könyvgyűjteménye van. A könyvtár használói tájékoztatást kérhetnek a helyi és más könyvtárak szolgáltatásairól, helyben és kölcsönzéssel használhatják a helyi, könyvtárközi kölcsönzéssel az ország bármely könyvtárának gyűjteményét. Szakirodalmi tájékoztatást és technikai szolgáltatásokat kérhetnek, a felnőttképzés keretében számítógép-használati ismereteket kapnak. A könyvtár a környékbeli települések közül egyedüliként e-Magyarország Pontként a digitális írástudás fejlesztését segíti. 


A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Szakál Aurél: Kiskunhalasi Városi Könyvtár In.: Kiskunhalas Almanach - /szerk. Szakál Aurél, Kiskunhalas, 2002. - 546. o./ 8. 

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: 

 www.vkhalas.hu, E-mail: kkhalas@vkhalas.hu

25
04
2017

A kiskunhalasi bazalt szégyenkő a református templom mellett található. A 17. században volt használatos. Most két műkő állványon van. Az országban számos helyen található hasonló (középkori) büntetési eszköz a templomok mellett. A márványtáblája szerint a következő funkciót töltötte be: „Eredetileg a templomban a bejárat mellett volt, erre a kőre ültették, vagy állították közmegvetésre azokat, akiket valamely vétekben bűnösnek ítéltek. Pl. vasárnap munkát végez, lop, házasságtörő, parázna, hazudik, káromkodik, felebarátját sérti, szidalmazza. A fekete szégyenkőre állították, vagy ültették fekete lepellel letakarva a templomban az eklézsiakövetésre ítéltet. Ez a büntetésforma 1792-ig állt fenn.


A nemzeti értékkel kapcsolatos információit megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Bognár Zoltán: Szilády Áron. Budapest 1987. Szilády Áron: Szégyenkő, Magyar Nyelv 1906. 177. o. 

Szilády Áron: Eklézsia-követés. Magyar Nyelv, 1908. 369. o.

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.kiskunhalas.hu

25
04
2017

Mivel a régi Református Temetőben a 20. század elején egyre kevesebb temetkezési hely volt, így szükségessé vált egy új sírkert létrehozása. 1918-ban nyitották meg ezt a temetőt. Ván Benjámin lelkész búcsúztatta az első halottat.

A részben felszámolt régi Református Temető sírjainak egy része is itt van. A temető mai területe 58.012 m2 .A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája:

Szakál Aurél (szerk.) Kiskunhalas Almanach- Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról. Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2002.

Szűcs Károly – Végső István: KISKUNHALAS, A CSIPKE VÁROSA - Városnéző séták és kerékpártúrák. Halas Galéria, Kiskunhalas, 2010. 


A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.aldasbekesseg.hu

25
04
2017

A zsinagóga főbejáratánál balra, a Petőfi u. 1. sz. alatt található az emléktábla. Az 1926. máj. 20-án elhelyezett műtárgy anyaga márvány, amelyen a háborúban elesett 21 zsidó hősi halott neve olvasható.

Tulajdonosa a helyi Zsidó Hitközösség. 


A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Lehóczki György: Kiskunhalasi emléktáblák. In.: Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas Almanach, 2002. 387. o.

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.kiskunhalasizsidosag.hu


25
04
2017

A szoborcsoport a Hősök terén található. A felállítás ideje: 1926. június. 13. Anyaga: Mészkő. A két obeliszk oldalán a háborúban elesettek nevei olvashatóak. A korabeli fotók és leírások alapján több százan vettek részt az ünnepségen, többek között Horthy Miklós akkori kormányzó is jelen volt. Az emlékművet Thuróczy Dezső polgármester leplezte le, ünnepi avató beszédet mondott báró Prónay György nemzetgyűlési képviselő.


A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források:

Lehóczki György: Kiskunhalasi szobrok, in: Kiskunhalas Almanach, 2002. 366. o.

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: 

www.kiskunhalas.hu

25
04
2017

Bacsó László (Kiskunhalas, 1828- Kiskunhalas 1896) parasztverselő, két elemit végzett gazdálkodó ember volt. 1850-ben házasodott meg. Felesége és első gyermeke szülés közben meghalt. Második feleségétől két fiú- és három lánygyermeke volt. Református presbiterként is működött. A versírásra Szilády Áron lelkész ösztönözte. Írásait, mint más parasztverselők is, saját maga terjesztette, de országos lapban (Vasárnap) szintén jelent meg műve. Igen népszerű volt kortársai körében. Főként vallásos és igen komor versei révén különböztetjük meg kortársaitól.


A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája: 

Janó Ákos: Kiskun parasztverselők. Kiskunhalas Város Önkormányzata, Thorma János Múzeum, Kiskunhalas 2011. 

Szakál Aurél (szerk.) Kiskunhalas Almanach- Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról. Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2002. p. 153. 

Végső István (szerk.): Halasi népköltők, parasztverselők írásai - válogatás pusztáink, városunk egyszeri poétáinak műveiből. Pásztortűz Egyesület, Kiskunhalas, 2011.

25
04
2017

A régi Református Temető fontos értékei a Református Sírkőkert és a Baky-kripta. Kimagaslik a körülötte megmaradt festői, 1800-1900 közötti sírjelek közül, a temető legszebb sírboltja. 1890 körül, neogótikus stílusban épült. Falazata sárga téglából (keramit) készült. Egy magasított dombon áll, amelyre lépcsőn lehet feljutni. Az építmény egy üres termet tartalmaz faragott, díszes ajtóval lezárva, felül kör alakú világító ablakokkal. A felső épületet, kb. 0,5 méter magas kovácsoltvas kerítés veszi körül. Alul helyezkedik el a sírkamra, melynek bejárata a keleti oldal földszintjén nyílik, szintén díszes kovácsoltvas ajtón keresztül. 1894-ben temették bele az első elhunytat. Az épület indiai jeleket, formákat hordoz. A csúcsíves, fiatornyokkal ellátott kisméretű kápolna alsó szintjén a kriptát, felette az imateret találjuk. Historizáló stílusa – az eklektikus történelemszemléletnek megfelelően – a par excellence nemzeti református hit és a dicső nemzeti múlt összeválogatásának következménye.  2013. április hónapban műemléki tájékoztató táblát helyezett el rajta a Pásztortűz Egyesület. 


A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Baky István: Régi Református temető és sírkert. In.: Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas Almanach, 2002. 447-490. 

Szakál Aurél – Szűcs Károly: Kiskunhalas építészeti emlékei 1770-1945. 

Végső István (szerk.) Kiskunhalas országosan védett műemlékei. (katalógus) 2013

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.kiskunhalas.hu

 

25
04
2017

Az 1904. nov. 27-én felállított Búsuló kuruc szobor a kardjára támaszkodó kurucot ábrázol, amelynek anyaga sóskúti mészkő. A szobrot a Rákóczi szabadságharcban 1703. okt. 5-én e térségben harcolt kuruc vitézek közül hősi halált halt 234 katona emlékezetére emelték. A szoboravató ünnepség 1904. nov. 27-én a református templomban kezdődött, ahol Szilády Áron lelkész tartott prédikációt. Az istentisztelet után 11 órakor történt a leleplezés. Az avatás az egész város ünnepe volt. A korbeli fényképeken hatalmas tömeg látható. A szobor előtt hatalmas kőlappal lefedett sír található az 1920-as évek óta, amelyben - méltó emléket állítva a kor katonáinak, - a 234 elesett kuruc hős földi maradványai nyugszanak.


A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas Almanach, 2002. 365.

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: 

www.kiskunhalas.hu

25
04
2017

Dékáni Árpád (Alsójára, 1861. április 11. – Borbánd, 1931. március 23.) iparművész, rajztanár 1885- ben Budapesten szerzett tanári képesítést. Ez évtől a kiskunhalasi református gimnázium tanára volt. Aktív közéleti-kulturális tevékenységet folytatott a városban. 1893–94-ben szerkesztette a Kiskunhalas című lapot. Részt vett az önkéntes tűzoltó-egyesület létrehozásában. 1902-től ő az egyik létrehozója a Halasi Csipkének. Ő tervezte a csipkéket, amelyeket Markovits Mária készített el rajzai alapján, s külföldön is hamar kedveltté váltak. 1904-ben a St. Louis-i, 1906-ban a milánói világkiállításon csipkéivel Grand Prix-t (nagydíjat) nyert. A vallás- és közoktatásügyi miniszter csipkevarró tanfolyamok szervezésével bízta meg. E szervezői munkával indult el a magyar háziipari mozgalom. 1902 és 1906 között minden Halasi csipkét Dékáni Árpád tervezett. Csipkéin a jellegzetes magyar virágokat, állatalakokat (szarvas, galamb, páva), leányokat, legényeket a szecesszió növénystilizációjával, vonaljátékával kapcsolja össze. 1906-tól a fővárosban az Iparművészeti Főiskolán, majd az újpesti gimnáziumban tanított. 1915-ben nyugdíjazták, utána Borbándra költözött, s ott élt haláláig.


A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája: 

Csorba Tibor: A halasi csipke múltja - jövője. Kiskunhalas, 1933. 

Janó Ákos - Vorák József: A halasi csipke - Útja a gondolattól a világhírig. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeum, Kecskemét, 2004. 

László Emőke - Pásztor Emese - Szakál Aurél: Halasi csipke. Halasi Csipke Alapítvány, Kiskunhalas, 1996. 

Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas Almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról. Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2002. 168-169. p. 

Végső István: Kiskunhalas Helytörténeti Olvasókönyv II. Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2005.

Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai