Kiskunhalas városközpontjában átadták a Rotary Club kezdeményezésére felállított Tapintható Láthatatlan című köztéri alkotást. A Városháza tornya mellett az ivókútnál lett felállítva Szabó Áron szobrászművész bronz szobra, amely a vakok és gyengén látók számára is érzékelhető módon mutatja be a belváros nevezetességeit.

Kiskunhalas városközpontjában átadták a Rotary Club kezdeményezésére felállított Tapintható Láthatatlan című köztéri alkotást. A Városháza tornya mellett az ivókútnál lett felállítva Szabó Áron szobrászművész bronz szobra, amely a vakok és gyengén látók számára is érzékelhető módon mutatja be a belváros nevezetességeit. Szakál Aurél, a Rotary Club helyi elnöke köszöntőjében elmondta, ez a helyszín ideális választás, hiszen a forgalmas sétányon sokan megcsodálhatják a térplasztikát. Az ünnepség során emléklapokat vehettek át mind azok, akik segítették a projekt megvalósulását. 

(Fotók: Balogh Attila)

A régi lakóépületek közül már alig találni. A Tabánban még láthatunk néhány, néprajzi szempontból érdekes parasztházat. Említést érdemel a Tájház (Marx tér 1.), a Sóstói Csárda (Sóstó), a boltíves tornácú Végh-kúria (Bajcsy-Zs. u. 5.). A megmaradt polgárházak helyi védelem alatt állnak. A Sáfrik-féle szélmalom ipartörténeti emlék, a 19. század második felében épült, műemléki helyreállítása 1966-ban fejeződött be. Ennek köszönhetően ma is működőképes és látogatható. Érdemes még elsétálni a régi, műemlék jellegű református temetőbe, ahol a jeles halasiak sírjai és a sírkő kert a város múltjáról mesél. Kiskunhalas építészeti emlékei között kalauzol a múzeumi sorozatban, 2001-ben kiadott könyv. A város mai építészetére a harmonikus fejlesztés jellemző. Ezt a tudatos törekvést jutalmazta a Magyar Urbanisztikai Társaság, 1988-ban kiadott Hild-éremmel.

Halast számos szobor, emléktábla díszíti. A látogató megnézheti a halasi csata emlékművét Damkó József Búsuló kuruc című, kuruc szobornak emlegetett művét. Az első világháború elesett hőseinek emlékművét, a második világháború áldozatainak új emlékoszlopát. Az utóbbiak közelében Szilády Áron mellszobra található. Már tradíció, hogy évente újabb műalkotással gazdagodik a város. A városból elszármazott Mozer Ilonának és férjének Barth Károlynak köszönhető az utóbbi években avatott Csipkevarrók szobor, Thorma János mellszobor.

A régi lakóépületek közül már alig találni. A Tabánban még láthatunk néhány, néprajzi szempontból érdekes parasztházat. Említést érdemel a Tájház (Marx tér 1.), a Sóstói Csárda (Sóstó), a boltíves tornácú Végh-kúria (Bajcsy-Zs. u. 5.). A megmaradt polgárházak helyi védelem alatt állnak. A Sáfrik-féle szélmalom ipartörténeti emlék, a 19. század második felében épült, műemléki helyreállítása 1966-ban fejeződött be. Ennek köszönhetően ma is működőképes és látogatható. Érdemes még elsétálni a régi, műemlék jellegű református temetőbe, ahol a jeles halasiak sírjai és a sírkő kert a város múltjáról mesél. Kiskunhalas építészeti emlékei között kalauzol a múzeumi sorozatban, 2001-ben kiadott könyv. A város mai építészetére a harmonikus fejlesztés jellemző. Ezt a tudatos törekvést jutalmazta a Magyar Urbanisztikai Társaság, 1988-ban kiadott Hild-éremmel.

Halast számos szobor, emléktábla díszíti. A látogató megnézheti a halasi csata emlékművét Damkó József Búsuló kuruc című, kuruc szobornak emlegetett művét. Az első világháború elesett hőseinek emlékművét, a második világháború áldozatainak új emlékoszlopát. Az utóbbiak közelében Szilády Áron mellszobra található. Már tradíció, hogy évente újabb műalkotással gazdagodik a város. A városból elszármazott Mozer Ilonának és férjének Barth Károlynak köszönhető az utóbbi években avatott Csipkevarrók szobor, Thorma János mellszobor.

Sóstói mészkőből készült. Eredetileg a római katolikus temető területén állították fel (a mai Lomb utcai óvoda területén), a 18. századra jellemző népies barokk stílusban. 1825-ben új Krisztus-szobor készült „Öreg Gyenge Király Istvány istenes költségén”. 1966-ban műemlékké nyilvánították. 1976-ban állították a templom mellé. 2014-ben megvalósult a méltóbb, a dombról lefelé néző elhelyezése.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források): 
Gacsári Kiss Sándor: Kiskunhalas – alsóvárosi római katolikus plébánia története. Alsóvárosi Római Katolikus Egyházközség, Kiskunhalas, 1991. 
Lehóczki György: Kiskunhalasi szobrok, emléktáblák. = Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. 
Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról. Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2002. p. 362.-363. 
Szűcs Károly – Végső István: Kiskunhalas a csipke városa - Városnéző séták és kerékpártúrák. Halas Galéria, Kiskunhalas, 2010.

Szabó Iván szobrászművész női lovasszobrának felállítási ideje: 1973. ápr. 30., helye a Hősök ligete. A szobor eredeti címe: Sportlovasnő. A bronzból készült alkotás magassága a kőfallal együtt 185 cm. 19 évig a Mezőgazdasági Kiállítás lovas pályájának bejáratát díszítette.

Amikor a pálya helyére a BNV egyik pavilonja került, a szobrot Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a nagy lovas múlttal rendelkező Kiskunhalas Határőr Dózsa lovasiskolájának elismeréseként a városnak ajándékozta. Tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata. A szobor talapzatán a Halasi Ló és Lovasbarátok Klubja 2010-ben márványtáblát helyezett el.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Szakál Aurél: Kiskunhalas Almanach – Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról - Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2002.