Polgármester 1903. január 28. – 1909. január 28.

Kiskunhalason született 1868. február 19-én. Édesapja Nagy Antal kereskedő, édesanyja Pap Krisztina volt. Tízen voltak testvérek: Ida (?), Sándor (1864), Katalin (1865), Mária (1869), Kálmán (1872), Jenő (1874), Róza (1877), Antal (1879), és Károly (1881). Alsó- és középfokú tanulmányait Kiskunhalason végezte el, és itt is érettségizett le 1884-ben. Budapesten megszerezte a jogi doktorátust, majd ügyvédi vizsgát tett. Budapesten kezdett el dolgozni, majd 1901. júniusában ügyvédi irodát nyitott Kiskunhalason a Fő utcán. Közben 1901-ben főjegyzői állásra adta be pályázatát Kovács Károllyal együtt. A szavazáson azonban nem őt választották meg, csak 91 szavazatot kapott. 1903-ban beadta pályázatát Vári Szabó Istvánnal együtt a városi polgármesteri állásra. A leadott 196 szavazatból 135-öt dr. Nagy Mór, míg 59-et Vári Szabó István kapott. Ezt követően Beniczky Lajos alispán Kiskunhalas város polgármesterévé nevezte ki dr. Nagy Mórt. Ezt a tisztséget 1903. január 28-tól 1909. január 28-ig töltötte be. Polgármestersége alatt Kiskunhalas városában engedélyezték Czurda Vilmos okleveles gyógyszerésznek a harmadik gyógyszertár felállítását, átadták a Kiskunhalas-Baja vasútvonalat, bevezették az elektromos utcai világítást. 1904. november 27-én felavatták a Kuruc-szobrot, a Dobó-féle telepet a város belterületéhez csatolták. Hirdetményt tett közzé, amelyben értesítette a lakosságot, hogy a város kül- és belterületén megkezdődtek a kataszteri munkálatok. A város területét állategészségügyi kerületekre osztották. A képviselőtestület jóváhagyta a Bessenyei alapítvány létrejöttét. Bessenyei István szegénymenház céljára házakat és mintegy 15.000 korona készpénzt hagyott. Megépült az új városháza (magába foglalva a régi klasszicista városházát) és az épületet körülvevő járda. 1906. november 11-én átadták a városi új színházat. Még ez évben elkészítették a városháza építésének emlékére a polgármesteri hivatal főbejáratánál lévő márvány emléktáblát. A közgyűlés határozata alapján több utcában járdákat építettek. A Kiskunhalasi Gazdakör rendes közgyűlésén elnöknek választotta meg dr. Nagy Mórt. 1907. június 9-én új újság jelent meg Halas címmel. 1907. szeptember 1-jével államosították az elemi iskolákat. Suba Imre kiskunhalasi lakos 122.000 korona összeget helyezett el a halasi Gazdasági Bank Rt-nél azzal a céllal, hogy katonai laktanyát köteles a város építeni, és Suba Imréről elnevezi. Nagy Mórt az Úri Kaszinó közgyűlése elnökévé, a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület Budapesti Osztálya igazgatósági tagjává, a Magyar Földhitel Intézet Pest-Pilis-Solt Vármegyei Vidéki Bizottmányi tagjává választotta meg. 1909. január 28-án tisztújító közgyűlés volt, ahol dr. Nagy Mór helyett Silling Ede ügyvédet választották meg a város polgármesterének 114 szavazattal. Ugyanebben az évben Pest vármegye főispánja dr. Nagy Mórt Kiskunhalas város volt polgármesterét, vármegyei tiszteletbeli tiszti főügyésszé nevezte ki. Ezután a város királyi közjegyzője lett. Agglegényként halt meg 1928. október 20-án, 60 évesen, gyomorrákban. 1928. október 22-én a kiskunhalasi református temetőben temették el. Temető lelkészek voltak: Pataky Dezső, Szabó Zsigmond és Tóth Kálmán.

Polgármester 1903. január 28. – 1909. január 28.

Kiskunhalason született 1868. február 19-én. Édesapja Nagy Antal kereskedő, édesanyja Pap Krisztina volt. Tízen voltak testvérek: Ida (?), Sándor (1864), Katalin (1865), Mária (1869), Kálmán (1872), Jenő (1874), Róza (1877), Antal (1879), és Károly (1881). Alsó- és középfokú tanulmányait Kiskunhalason végezte el, és itt is érettségizett le 1884-ben. Budapesten megszerezte a jogi doktorátust, majd ügyvédi vizsgát tett. Budapesten kezdett el dolgozni, majd 1901. júniusában ügyvédi irodát nyitott Kiskunhalason a Fő utcán. Közben 1901-ben főjegyzői állásra adta be pályázatát Kovács Károllyal együtt. A szavazáson azonban nem őt választották meg, csak 91 szavazatot kapott. 1903-ban beadta pályázatát Vári Szabó Istvánnal együtt a városi polgármesteri állásra. A leadott 196 szavazatból 135-öt dr. Nagy Mór, míg 59-et Vári Szabó István kapott. Ezt követően Beniczky Lajos alispán Kiskunhalas város polgármesterévé nevezte ki dr. Nagy Mórt. Ezt a tisztséget 1903. január 28-tól 1909. január 28-ig töltötte be. Polgármestersége alatt Kiskunhalas városában engedélyezték Czurda Vilmos okleveles gyógyszerésznek a harmadik gyógyszertár felállítását, átadták a Kiskunhalas-Baja vasútvonalat, bevezették az elektromos utcai világítást. 1904. november 27-én felavatták a Kuruc-szobrot, a Dobó-féle telepet a város belterületéhez csatolták. Hirdetményt tett közzé, amelyben értesítette a lakosságot, hogy a város kül- és belterületén megkezdődtek a kataszteri munkálatok. A város területét állategészségügyi kerületekre osztották. A képviselőtestület jóváhagyta a Bessenyei alapítvány létrejöttét. Bessenyei István szegénymenház céljára házakat és mintegy 15.000 korona készpénzt hagyott. Megépült az új városháza (magába foglalva a régi klasszicista városházát) és az épületet körülvevő járda. 1906. november 11-én átadták a városi új színházat. Még ez évben elkészítették a városháza építésének emlékére a polgármesteri hivatal főbejáratánál lévő márvány emléktáblát. A közgyűlés határozata alapján több utcában járdákat építettek. A Kiskunhalasi Gazdakör rendes közgyűlésén elnöknek választotta meg dr. Nagy Mórt. 1907. június 9-én új újság jelent meg Halas címmel. 1907. szeptember 1-jével államosították az elemi iskolákat. Suba Imre kiskunhalasi lakos 122.000 korona összeget helyezett el a halasi Gazdasági Bank Rt-nél azzal a céllal, hogy katonai laktanyát köteles a város építeni, és Suba Imréről elnevezi. Nagy Mórt az Úri Kaszinó közgyűlése elnökévé, a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület Budapesti Osztálya igazgatósági tagjává, a Magyar Földhitel Intézet Pest-Pilis-Solt Vármegyei Vidéki Bizottmányi tagjává választotta meg. 1909. január 28-án tisztújító közgyűlés volt, ahol dr. Nagy Mór helyett Silling Ede ügyvédet választották meg a város polgármesterének 114 szavazattal. Ugyanebben az évben Pest vármegye főispánja dr. Nagy Mórt Kiskunhalas város volt polgármesterét, vármegyei tiszteletbeli tiszti főügyésszé nevezte ki. Ezután a város királyi közjegyzője lett. Agglegényként halt meg 1928. október 20-án, 60 évesen, gyomorrákban. 1928. október 22-én a kiskunhalasi református temetőben temették el. Temető lelkészek voltak: Pataky Dezső, Szabó Zsigmond és Tóth Kálmán.